Sztevanovity Dusán

A szerb származású dalszövegíró, fordító, zenész, dramaturg a hatvanas évek közepe óta képviseli a magyar dalköltészetet, s annak ellenére, hogy a Kádár-rendszer utolsó éveiben kapott csupán első ízben magas rangú szakmai elismerést (1988), sikere immáron több mint ötven esztendeje töretlen.

A Kossuth-díjas énekes-gitáros Zorán testvére, a nálánál három évvel fiatalabb Dusán Belgrádban született 1945. április 27-én. A Sztevanovity-fiúk akkor kerültek a magyar fővárosba, amikor közgazdász végzettségű diplomata apjukat 1948 őszén átvezényelték Budapestre.

1949 elején az apa a magyarországi délszlávok lapjának, a Nase Novine-nek lett a főszerkesztője. Az akkori Jugoszláviába nem tudott hazatérni a család, mert a Rajk-per során az apjukat is meghurcolták, tíz évre elítélték, s csak a perújrafelvétel után, 1955-ben szabadult. Erre a korra reflektál a Volt egy tánc című Zorán-dal.

Dusán három évesen került Magyarországra, otthon csak szerbül beszélt a család, s körülbelül hat éves korától kezdett magyarul tanulni az iskolában.

A Radnóti Miklós Gimnáziumban letett érettségi után néhány évig a Budapesti Műszaki Egyetemre járt, ahol – akárcsak bátyja – végül felhagyott felsőfokú tanulmányaival.

Zorán 1960-ban a Nyugati Pályaudvar KISZ-klubjában a Hangulat Bárban játszott, s ugyanebben az évben megalakította a Zenith együttest. A Zenith az akkori  Népköztársaság útján (ma Andrássy út) a KISZ-klubban játszott. Az együttes 1961-ben szerződést kötött az Irányi utca és Egyetem utca sarkán található Metro Klubbal, ami 1962-ben a Rákóczi út 60-ba költözött. Ezzel a zenekar nem csak helyszínt, hanem nevet is változtatott: felvette a Klub nevét, így lett a Zenithből Metro.

1964-ben Dusán is belépett a bátyja együttesébe – ritmus-akkordgitárosként. Azonban kevésbé a zenészi képességei, mint inkább a szövegírói tehetsége nyert teret. A máig ismert Metro-dalok szövegét ő írta.

A Metróban olyan legendás zenészekkel játszott Zorán mellett, mint Schöck Ottó, Fogarasi János, a Barta Tamás, Frenreisz Károly és Brunner Győző.

Az első magyar koncertalbumot 1970-ben a Metro jelentette meg, ami átütő közönségsikert hozott. Zorán a Metro felbomlása után rövid ideig a Taurus együttesben játszott, majd 1973-74-ben szólókarrierbe kezdett. 1977-ben jelent meg Zorán első szólóalbuma, ami szinte azonnal megkapta a szakmától “Az év nagylemeze” kitüntető címet. A Zorán mögötti szerződuó gyakorlatilag azóta is egységes: dalainak túlnyomó többségét a Presser-Dusán alkotópáros szerzi.

Dusán egyébként még a zenekar feloszlása előtt, 1971-ben kiszállt a Metro együttesből, és fordítással kezdett foglalkozni. 1973-ban dramaturgnak hívták a Magyar Televízióhoz, ahol később szerkesztőként és műsorvezetőként is tevékenykedett. Miután sokadik műsorát is letiltották az állami tévében, 1983-ban megvált az MTV-ben betöltött pozícióitól.

Több mint félezer magyar dalszöveget komponált a zenei és a színházi világ szereplői számára. Többek között Presser Gábornak, Kovács Katinak, Katona Klárinak, Karácsony Jánosnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Kern Andrásnak, Deák Bill Gyulának, Frenreisz Károlynak, Garas Dezsőnek, Kaszás Attilának, Kulka Jánosnak, az LGT-nek, Malek Andreának, az Omegának, Sass Szilviának és még számos előadónak.

A padlás című Presser-musical szövegkönyvét is az ő neve fémjelzi. A színházi előadást a Vígszínházban mutattak be 1988-ban, s azóta is hatalmas sikerrel játsszák nem csak a gyermekek örömére. Lírai dalait mindig mély gondolatébresztő sorok jellemzik, ugyanakkor mégis könnyen megjegyezhetők a Dusán-szövegek.

Csak szöveg címmel 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg dalszövegeiből, amit a “Moly”.hu olvasói egységesen öt csillaggal tüntettek ki, ami a legjobb könyveknek jár.

Dusán két gyermek édesapja: fia, Krisztián a Vision együttes zeneszerzője, lánya pedig Király Viktor első önálló albumának a szövegírója. Fia nem használja a Sztevanovity vezetéknevet.

Elismerései:

• Az Év szövegírója, eMeRTon-díj, 1988
• Az Év dala, eMeRTon-díj, 1991
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 1995
• Huszka Jenő-díj – az Év szövegírója, 1995
• Maecenas-díj, 1998
• Huszka Jenő Életmű-díj, 1999
• Fonogram Életműdíj, 2006
• Fényes Szabolcs-díj, 2006
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2010
• Prima Primissima díj, 2014
• Harsányi Zsolt-díj, 2016

Az alábbi dalokban zeneszerzőként is jegyzik Dusánt:

• 1967: Csak az a baj (Pápay-Faragó László, Metro; szöveg: S. Nagy István)
• 1989: Ez van (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 1989: Az élet szép (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 1999: Úgy hazamennék (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 2001: Csak semmi szerelem (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)

(Forrás: moly.hu, vigszinhaz.hu, zeneszoveg.hu, wikipedia.hu, cultura.hu)

 

 

Szarka Tamás

(Fotó forrása: http://www.jegy.hu)

A Kossuth-díjas költő, zeneszerző, zenész, énekes, képzőművész 1964. május 27-én született a felvidéki Királyréven. Szarka Tamás a galántai zeneiskolában kezdte tanulmányait, ahol 8 évesen a hegedűt választotta. Az elemi elvégzése után a helyi magyar tannyelvű gimnáziumban folytatta az iskolát, ahol játszott az intézményben működő kultúrcsoport zenekarában. 1983-ban felvették a nyitrai pedagógiai főiskolára, ahol tanítói képesítést szerzett. A főiskola elvégzése után két évig tanított, majd főállású művésszé vált.

Testvérével, Szarka Gyulával együtt alapítótagja, frontembere, zeneszerzője és dalszövegírója az 1983-ban alakult Ghymes együttesnek. A zenekar ismertsége, sikere Magyarországon a rendszerváltozás után ívelt folymatosan felfelé.

Földes László (Hobo) 1999-ben felkérte, hogy működjön közre a “Csavargók tízparancsolata” című lemezén, négy évvel később pedig vendégként szerepelt a Hobo Blues Band 25 éves jubileumi koncertjén.

2004 májusában jelent meg első önálló szerzői albuma “Anonymus” címmel. A Getno című 2004-ben készült magyar filmben hallható szerzeménye, s számos  kompozíciójára készítettek tánckoreográfiát.

Első szimfóniáját a Matáv Szimfonikus Zenekar és a Budapesti Ifjúsági Kórus a szerző közreműködésével a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia nagytermében teltház előtt mutatta be 2006. február 22-én.

Közreműködője és társszerzője volt Cakó Ferenc “Érzékeny töredékek” című homokanimációs előadásának, melyet amit a Szegedi Nemzeti Színházban mutattak be 2001-ben. Számos színház felkérésére komponált, többek között a budapesti Nemzeti Színház “Szent Péter esernyője“, a pozsonyi Nová Scéna “A cigánytábor az égbe megy“, a Komáromi Jókai Színház “Vérnász” című színdarabjaihoz írt zenét, utóbbiban szereplőként is közreműködött.

Rudolf Péter felkérésére az “Üvegtigris 2” című film zeneszerzője, a film “Csillagreggae” c. dalát 2006-ban a hazai filmvilág egyik legrangosabb díjára, VOXCar-díjra jelölték a legjobb magyar betétdal kategóriában. A film zenéje CD-n is megjelent.

2007-ben a Duna Televízió felkérte a TV 15. születésnapi köszöntőzenéjének a megírására. Erre az alakalomra született a “Kézfogás” című dal, amiből videoklip is készült.

A 2008-as Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott “Benyovszky” című zenés táncszínházi előadás ötletgazdája, zeneszerzője, dalszövegírója és a Ghymes együttessel közreműködője volt. A produkció korszakalkotó a Dóm téri táncelőadások történetében, mind a közönség, mind a szakmai sajtó elismerően nyilatkozott róla. Az új hagyomány 2010-ben folytatódott, zeneszerzője, dalszövegírója és az énekmondó szerepében közreműködője volt a “Dózsa – tánckrónika Dózsa György tetteiről” című produkciónak a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A tánckrónika kőszínházi változatát a Művészetek Palotájában is nagy sikerrel adják elő.

“Mária” című első musicaljét 2011 decemberében mutatták be a debreceni Főnix Csarnokban a debreceni Csokonai Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok közös produkciójaként. A mű Szűz Mária életének azon szakaszát jeleníti meg, amikor sorsának értelmét, Jézust szíve alá álmodja, majd leányanyaként menekülni kényszerül. A musical a debreceni Csokonai Színház repertoárjába valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok 2012-es műsorába is bekerült, a zenei anyag dupla CD-n is megjelent.

2018. augusztus 20-án, államalapító Szent István, az Alkotmány és az Új kenyér Ünnepén a tüzijátékhoz a zenei aláfestést a Ghymes komponálta.

A szövegírás, a költészet, a zeneszerzés mellett Szarka Tamás játszik hegedűn, kobozon, gitáron, bőgőn, ütősökön, nagydobon, tökciterán, szájbőgőn.

A Ghymes zenekarral folyatosan turnézik nem csupán magyarlakta településeken, hanem külföldön is. Az eltelt 35 év legszebb dalait 2019 március 24-én adja elő Szarka Tamás és a Ghymes a Budapest Kongresszusi Központban.

Díjai:

A Ghymessel:

• Nyitott Európáért díj (1999)
• Don Quijote-díj (2001)
• Magyar Művészetért díj (2001)
• Arany Zsiráf díj – world music/jazz kategória (2001, 2002)
• eMeRTon-díj – a legjobb határon túli magyar zenekar (2002)
• Artisjus-díj (2005)
• Fonogram díj (2005)
• Bartók Béla-emlékdíj (2006)
• Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Díja – Kemény Zsigmond-díj (2008)
• Magyar Örökség díj (2008)
• Kossuth-díj (2011, Szarka Gyulával megosztva)
• Magyar Kultúra Lovagja (2016)

Könyvei

• Vávává; Szellemkép BT, Bp., 2000 (Szellemkép könyvek)
• Anonymus unterwegs. Eine lyrische Chronik der Gegenwart / Anonymus utazik; vál., ford., szerk. Karin Kaspers­-Elekes; Ars et Littera, Reken, 2005 (Kleine Reihe)
• Anonymus kérdez. Ghymes-zenék versei; Szenc Bt., Bp., 2006
• Mária. Szövegkönyv; szerzői, Bp., 2014
• Tánc a hóban. Ghymes-zenék versei / Tanec v snehu. Zhudobnené básne skupiny Ghymes; ford. Garajszki Margit, Silvester Lavrík; Balassi Intézet Pozsonyi Magyar Intézet, Pozsony, 2015
• Éden Földön. Zenés fantasy; szerzői, Bp., 2016

Művei

A Ghymessel

• 1988: Az ifjúság sólyommadár
• 1991: Ghýmes
• 1993: Üzenet
• 1995: Bennünk van a kutyavér
• 1996: Tűzugrás
• 1998: Rege
• 2000: Smaragdváros
• 2001: Üzenet (újrakiadás)
• 2002: Héjavarázs
• 2003: Ghymes koncert
• 2004: éGHYMESe
• 2005: Csak a világ végire…
• 2006: Messzerepülő
• 2007: Mendika
• 2008: Álombálom
• 2010: Bennünk van a kutyavér 2010
• 2010: Szikraszemű
• 2012: 30 Fényév

Egyéb Ghymes lemezek:

• 2001: A nagy mesealbum (mint közreműködő)
• 2002: Bakaballada (Hobo-val)
• 2003: A nagy mesealbum II
• 2006: Üvegtigris 2

Szólólemezei

• 2004: Anonymus
• 2006: Üvegtigris 2. (filmzene)
• 2008: Anonymus hangoskönyv I.
• 2012: Mária (színházi zene)
• 2015: Éden földön (színházi zene)
• 2016: Az ég szerelmére

Színpadi művei

• Szegedi Nemzeti Színház: Érzékeny töredékek (Cakó Ferenc, homokanimáció, 2001 – társzeneszerző és közreműködő)
• Komáromi Jókai Színház: F. G. Lorca – Vérnász (zeneszerző és közreműködő, 2006)
• Vincze-Zsuráfszky-Szarka: Benyovszky (Szegedi Szabadtéri Játékok, táncjáték, 2008 – a Ghymessel)
• Vincze-Zsuráfszky-Szarka: Dózsa – tánckrónika Dózsa György tetteiről (Szegedi Szabadtéri Játékok, táncjáték, 2010 – zeneszerző és közreműködő)
• Szarka Tamás: Mária (Debreceni Csokonai Színház musical, 2012 – zeneszerző, szövegíró és közreműködő, r.: Vidnyánszky Attila)
• Szarka Tamás: Éden földön (Nemzeti Színház, 2015 – zeneszerző, szövegíró, libretto)

 

(Forrás: kisalfold.hu, port.hu, szarkatamas.hu, wikipedia.hu)

 

 

Slamovits István

„Nem tudtam élni azzal az örökséggel, hogy minden klasszikus Edda-dalt (Kölyköd voltam, Álmodtam egy világot magamnak, Érzés, Játék véget ér, Edda Blues, stb.) én írtam. Ezt ma már bátran merem vállalni és állítani.”- nyilatkozta Slamovits István a Kultúrpartnak 2010 januárjában.

A Borsod-Abaúj-Zemplém megyei székhelyen 1953. június 12-én született Slamovits István, Slamó (65) a miskolci Edda Művek klasszikus slágereinek a szerzője. Az első két, úgynevezett “bakancsos” Edda-lemezt elsősorban Slamó világa határozta meg, s a bakeliteken szereplő dalok máig a magyar poptörténet legfontosabb darabjai közé tartoznak, méltán válogatták be minden idők legjobb magyar slágerei közé.

Slamót fiatal korától kezdve a zene iránti szerelem és elkötelezettség jellemezte. Első együttese a Kőtörő volt, amit később felváltott a Wanderers. Ezzel a két, elsősorban heavy metált játszó zenekarral nem vált Miskolc és környékén kívül  ismert zenész-dalszerzővé.

Az országos hírnevet, a nagy áttörést az Edda Művek hozta el számára. Pataky Attila 1977-ben hívta őt az akkor alakuló miskolci csapatba, az Edda Művekbe, aminek hat éven keresztül volt a tagja, a szerzőmotorja, a szólógitárosa. Slamovits szerzeményei meghatározták az Edda Művek akkori hangzásvilágát, amit az egész ország tinédzserei fújtak kívülről a nyolcvanas évek elejétől.

Sikereikhez nem kis mértékben járult hozzá az 1980-ban a Mafilm Dialóg Stúdiójában forgatott Ballagás című színes magyar film, amit Almási Tamás rendezett, operatőre pedig a zseniális Máriássy Ferenc volt. A film zenei aláfestésére az Edda Műveket választotta Almási, aki remekül ráérzett a zenekar dalainak átütő erejére, Slamovits és Pataky tehetségére. A Ballagást az ország ifjúsága “kultfilmként” értékelte, s hatalmas érdeklődésre, nézettségre tett szert az ország filmszínházaiban, kultúrházaiban.

Elsősorban zenei kérdésekkel kapcsolatos nézetkülönbségeknek tudják be különböző hírforrások, hogy a két frontember, Pataky és Slamovits oly mértékben összerúgták a port 1983-ban, hogy az Edda Művek akkori formációja feloszlott, s egy búcsúkoncerttel ünnepelték meg az addigi sikereiket.

Slamó ezután két évre elvonult a nyilvánosság elől, majd a Slamó Banddel tűnt fel újra a színpadokon. Kiadott egy nagylemezt, ami nem hozta el a várt sikert. Újabb két év múlva megalapította a No együttest, ám szerzeményeik szélesebb körben nem váltak ismertté, noha sokan tartották a formációt az ír “U2” magyar megfelelőjének. A No zenekar tíz évig létezett mérsékelt sikerű koncertező zenekarként, majd 1998-ban végleg feloszlott a formáció. Slamovits István ezután hosszú időre elhagyta Magyarországot – Izraelbe költözött.

Hét évvel később, 2005-ben hazatelepült, és visszahozta a No együttest, a felállás azonban nem volt tartós, így 2007-ben ismét megszűnt a zenekar. Csalódásában vagy útkeresésében újabb két évre Izraelbe ment, majd 2009-ben hazatérve újabb zenekart alapított.

2011-ben tervbe vette Som Lajos basszusgitárossal a Storm együttes megalapítását, sajtótájékoztatón be is mutatkoztak, de a zenekar nem kezdte meg működését. 

Diszkográfia:

EDDA Művek

• EDDA Művek, 1980
• EDDA Művek 2., 1981
• EDDA Művek 3., 1983
• Viszlát Edda!, 1984
• Pataky–Slamovits, 1988

No

• No 1., 1992
• A holnap fényei, 1993
• Titkos napló 1-2., 1994
• No More (válogatás), 1995

Szólólemezek

• Slamó, 1985
• Slamó Unplugged, 1994

(Forrás: hvg.hu, kulturpart.hu, starity.hu, zeneszoveg.hu, wikipedia.org)

 

S. Nagy István (Köröstarcsa, 1934. 01.20.-Budapest, 2015.01.20.)

“A verslábakat éppen hogy tanultam,

Mert az iskolában jobbára lapultam.

Hogy ezek után mégis versírásból élek?

Annyit jelent csupán, hogy semmitől se félek!”

(S. Nagy István: Önvallomás)

A magyar slágergyáros Sárosberkeszi Nagy István néven született a Békés megyei Köröstarcsán, 1934. január 20-n. Erdélyi kisnemesi származását, s így előnevét titkolta a család, majd később ő is így tett, illetve kizárólag az “S” kezdőbetűt, mint megkülönböztető jelet tartotta meg az amúgy igen gyakori vezetékneve előtt.

Apja meglehetősen szigorú magyar–történelem szakos tanár volt, aki  Rákosligeten tanított, és  S. Nagytól mindenkor és mindenből elvárta a jeles jegyeket, a kitűnő bizonyítványt, s ha ez mégsem sikerült,  alaposan elnáspángolta Istvánt. Anyja szerint égetni valóan rossz, rímekben beszélő gyerek volt. Mindenből viccet és verset csinált.

Kamaszkora sem volt zökkenőmentes: tizenhat évesen öngyilkos akart lenni, mert a szülők határozottan ellenezték, hogy feleségül vegye a Kék Hordóban megismert harmincéves elvált asszonyt, aki iránt elsöprő érzelmeket táplált. A nő egyébként bájait árulta a fenti helyen, de ezt S. Nagyot szerelmi hevében nem akadályozta volna meg a házasságkötésben.

Apja gyakran szorongott, hogy a tanári fizetéséből nem képes tisztességesen eltartani a feleségét és öt gyermekét, s így S. Nagy Istvánnak 1950-ben, a polgári iskola elvégzése után, vagyis tizenhat évesen munkába kellett állnia. Gépkezelő lett.

A hadseregben dobolt, majd dalszövegeket írt.

Németh Lehel előadásában a Merre jártál tegnap este? című dala 1957-ben egy csapásra országos hírnevet hozott neki.

S. Nagy István hat évtizedes pályafutása során a legtermékenyebb magyar slágergyáros volt, mintegy hétezer dalhoz szedett remekbe szabott sorokat, írt országosan dúdolt szövegeket.

Ezek közül a legnagyobb sikert Máté Péter 1984-ben megjelent lemezén a címadó Elmegyek című dalának a szövege hozta meg számára. (A szerzemény világsláger lett Sylvie Vartan francia énekesnő előadásában.) Máté Péternek további népszerű, ma is élő legendás dalszövegeket komponált, köztük az Azért vannak a jóbarátok, az Egy darabot a szívemből, az Egyszer véget ér, a Hull az elsárgult levél, a Most élsz, a Zene nélkül mit érek én vagy az Ott állsz az út végén című slágert is.

1963-tól hosszú időn át Payer András volt a szerzőtársa, Szörényi Leventével írta a Rohan az időt, amelyet Koncz Zsuzsa adott elő, Zoránnak a Fehér sziklákat írta, amely az 1968-as Táncdalfesztivál egyik máig hangzatos dala lett.

Az 1969-es Táncdalfesztiválon Késmárky Marika az ő dalszövegével futott be az első helyen (Egy fiú a házból), 1971-ben pedig Zalatnay Sarolta a Fák, virágok, fény című slágerrel.

Számtalan fiatal tehetséget fedezett fel, és indított el a pályán. Talán ma már kevesen emlékeznek, hogy Koncz Zsuzsa első (el)ismert dala, amit Gergely Ágnessel együtt énekelt, a Gézengúz című is S. Nagy-szöveg volt, amit Ullmann Ottó szerzeményére írt. A pályán elindított előadók között szerepelt Szécsi Pál és Ihász Gábor is, s további – időnként talán meglepő – előadókat, zenekarokat is megajándékozott szenzációs, ma is élő szövegekkel. Közöttük szerepelt az Apostol, az Edda Művek, az Expressz Együttes, a Generál, a Dinamit, a Hungária, a Karthago, a Metro,  a Neoton, az Omega és a Piramis valamint az Illés is egy-egy dalszövegével.

S. Nagy István nem csupán dalszövegíróként remekelt, de szerzett szövegeket színdarabokhoz, sorai felcsendültek a Kár a benzinért (1964), a Csinibaba (1997) és a Made in Hungaria (2009) című filmekben.

Feleségével, a nálánál húsz évvel fiatalabb Csongrádi Kata színművésszel hosszú, 37 éven keresztül átívelő boldog házasságban élt, miközben 81 éves koráig folyamatosan ontotta magából a dallamokra komponált szövegkölteményeket.

A szakma számos jeles képviselője a szerző 80. születésnapján – Csongrádi Kata szervezésének köszönhetően –  egy nagyszabású jubileumi gálaesttel ünnepelte S. Nagy István szerzői tevékenységének a 60. évfordulóját a Fővárosi Operettszínházban.

Az Artisjus öt évvel ezelőtti kimutatása alapján  S. Nagy István szövegei csupán a 2013-as naptári évben megközelítően tizenhatezer alkalommal csendültek fel a különböző médiumokban.

Díjai, kitüntetései:

• EMeRTon-díj, 1993
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, 1996
• Huszka Jenő Életműdíj, 1999
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2009
• Artisjus Életműdíj, 2011
• Börze Award-díj – megosztva feleségével, Csongrádi Katával, 2014
• Köröstarcsa díszpolgára, 2014

(Forrás: blikk.hu, zaol.hu, wikipedia.hu. zeneszoveg.hu. youtube.com)

(Az életrajz alatt szereplő hivatkozás a youtube.com csatorna nyilvános, 2015 március 04. óta megtekinthető publikus megosztása.)

Pásztor Anna

(Fotó forrása: wikipedia.org)

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar író és forgatókönyvíró, Bereményi Géza legidősebb lánya 1972. november 26-n született Budapesten. A többszörös Fonogram-díjas magyar énekesnő, előadóművész, színész, táncművész dalköltő az Anna and the Barbies frontembere.

Pásztor Anna nem titkolja, de nem is veri nagydobra apja kilétét, aki születése után szinte azonnal elvált az édesanyjától.

Anna a Pásztor vezetéknevet a nevelőapja után kapta, s annak ellenére, hogy nem az édesapja mellett nőtt fel, nyilatkozatai alapján nagyon jó kapcsolatot ápol Bereményi Gézával, akihez 16 évesen át is költözött egy időre. Az énekes-dalszerzőt apja mindenben támogatta, és nem akarta soha korlátok közé szorítani vagy skatulyázni.

Széles látókörű képzett világpolgár, aki a különböző művészeti iskolák mellett az angol szakos bölcsészetet is abszolválta. Tanult Londonban a Pax Vison Directing művészeti iskolában, majd a Karen Taft táncművészetiben Madridban, később Budapesten Angelus Iván Kortárs Táncművészeti Iskolájában. A sort a New York-i Alvin Ailey Amerikai Táncakadémián folytatta – továbbra a mozgásművészet vonalon maradva, majd egy huszárvágással – nyilván igen jó angol nyelvtudásának köszönhetően – felvételt nyert a Károli Gáspár Református Egyetem Angol Tanszékére bölcsész hallgatóként.

S ha mindez még nem lenne elég, elvégezte a Gór Nagy Mária nevével fémjelzett Színitanodát is, ahol a Dés-Geszti: Dzsungel könyve című előadássorozat koreográfiájának is ő volt a felelőse. Mindemellett rendezett a Moulin Rouge-ban: Az ezeregy éjszaka meséit valamint dolgozott Zsurzs Katalin rendező mellett is koreográfusként.

Saját zenekarát Anna & the Barbies néven 2004 őszén testvérével együtt, Pásztor Sámuellel Budapesten alapította.

A zenekar az alakulás óta több tagcserén is átesett, ennek ellenére egy csupán 2-3 hónapos próbaidőszakot követően kezdtek el koncertezni. A harmadik fellépésük egy nagyszabású R’n’B – Hip-Hop koncert volt a Moulin Rouge-ban, ahol felfigyelt rájuk egy angol menedzser, akinek segítségével 2005 tavaszán megjelent az első, Passionfruit című, angol nyelvű lemezük az amerikai CD Baby kiadásában.

A Passionfruitre felfigyelt a hazai CLS Music Kiadó, akivel hamarosan megkezdődtek a tárgyalások egy magyar nyelvű lemez elkészítéséről. Utóbbi 2007-re realizálódott, s még abban az évben elkészült az első magyarországi lemez, Medallion címmel, ami 2008-ban került forgalomba.

A Medallion Tangó című dalára szintén 2007-ben készült egy klip, amit a 2007 őszén frissen induló magyar MTV hónapokon keresztül rendszeresen sugárzott, majd az első klipjüket követte 2008-ban az Álmatlan című számhoz komponált rövidfilm.

A klip az MTV top 50 első helyezéséig jutott, valamint több százezres nézettséget produkált a YouTube-on.

Szintén 2008-ban Lenny Kravitz előzenekaraként lépett fel az Anna és a Barbies a Papp László Budapest Sportarénában.

Júniusban Mészáros Katalin stábjával további két klip készült el: a Nyuszika és az After Hours.

2008 szeptemberében Suda Balázs Róbert drámaíró-rendező felkérésére, Strindberg Julie Kisasszony című drámájának, MonoPorNO avagy Julie elnevezésű zenés átiratában, a darab szerves részeként, Anna and the Barbies számokat játszottak, többnyire a Medallion albumról. A színdarabban Pásztor Anna játszhatta el a drámai fő- és címszerepet.

Az előadást 2009-ben havonta kétszer nézhette meg a közönség. 

A 2010. szeptember végén jelent meg Gyáva forradalmár című lemezük, aminek a lemezbemutatója telt ház előtt zajlott az A38 hajó fedélzetén. A koncerten a GY.Á.R. animációs csoport alkotását, a Don’t fit in számukra készült 3D-s videoklip premierjét 3D-s szemüvegekben nézhette meg a közönség.

2011-ben a Class FM, a Neo FM és az MR2 Petőfi rádiók felváltva sugározták az együttes Gombóc című dalát, ami a Gyáva forradalmár lemezükön található.

A 2012-ben meghívást kapott a zenekar az X-Faktorba, felléptek a Sztársávban, a Megasztárban, és a Lottóshow-ban is.

2012 utolsó negyedévében jelent meg a zenekar negyedik nagylemeze ÁNEM! címmel, amit a Barba Negra klubban mutattak be – szintén teltház előtt.

Az egyik legtöbbet koncertező magyar zenekarrá tornászták fel magukat már 2012-ben, s ekkor már önálló koncerteket adtak országszerte – természetesen nem hiányoztak egyetlen nagy fesztiválról sem.

2013 év elejére a negyedik lemez két dala is az MR2 Petőfi slágerlista élére került: a Márti dala feat. Kiss Tiborral az első helyen állt több héten keresztül, míg a 4kézláb a harmadik,

2014 januárjában Hollandiában a Groningeni Fesztiválon a Nagyszínházban adtak 45 perces koncertet. Az eseményen a Magyar Rádió küldöttjeiként vettek részt.

Elismerések:

Pásztor Anna kapta 2008-ban Az Év Énekesnője megtisztelő címet a Fonogramtól, egy évvel később pedig az Anna and the Barbies több díjat is elnyert: Az év Felfedezettje címet nem csupán az Arany Nyíl rockzenei díjkiosztó gálán, de a Fonogramtól megkapták.

A WAN2 rockmagazin a 99. számuk címlapképének a Gyáva forradalmár albumborítót tette meg 2010 szeptemberében, majd 2011 februárban a Fonogram részéről kapott újabb elismerést a Gyáva forradalmár. Akkor Az év hazai modern pop-rock albumának jelölték, ahogy két évvel később ugyanezt a címet adományozta a Fonogram az Ánem! című Anna and the Barbies-nak.

Diszkográfia:

• 2005 – Passionfruit
• 2008 – Medallion
• 2010 – Gyáva forradalmár
• 2012 – ÁNEM!
• 2014 – Szabadesés
• 2017 – Utópia

Forrás: wikipedia.org, velvet.hu, starity.hu, blikk.hu

Palya Bea

(Fotó forrása: wikipedia.hu)

A néprajzkutató előadóművész-énekes, dalszerző és író 1976. november 11-én született Makón. Gyerekkorától meghatározó élménye volt a magyar népzene és a néptánc. Nyolcéves volt, amikor Bagon elkelzdett táncolni és énekelni. Bagra a Palya család Beáta születése után néhány évvel költözött.

Palya Bea igen fiatalon belevetette magát a népzenei gyűjtő-kutató munkába: “Nénik jöttek az életembe. Recsegős-ropogós kazettákról üzentek nekem, hogy énekeljek. Nem láttam őket soha, csak a hangjukat hallottam, a lényük mégis betöltötte a kis szobát. Úgy éreztem, ott vannak velem, és átnyúlva téren és időn, belém éneklik azt, amit az életről tudnak. Tőlük tanultam zenélni.”

Magyar, cigány és bolgár népzenén nevelkedett, később más, leginkább a szefárd és indiai népek zenéiről is tanult.

Gimnáziumi tanulmányait viszont már a fővárosi Apáczai Csere János Gimnáziumban végezte, s 2002-ben szerzett oklevelet az Eötvös Lorand Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakán, ahová 1994-ben nyert felvételt.

1992-től a Zurgó együttes, 1996-tól a Laokoón csoport énekese volt. 1997-től 2002-ig Szőke Szabolcs Hólyagcirkusz Társulatának a tagja, időközben pedig 2000-ben Monori Andrással megalapította a világzenei Folkestra együttest.

Első zenekarát, a Zurgót 16 évesen alapította, azóta elsősorban saját formációkkal zenél. Elsősorban a saját szerzeményű dalait énekli, amelyeknek a száma megközelítőleg százra tehető.

Az ELTE elvégzése után a Francia Intézet ösztöndíjasaként másfél évet élt Párizsban, ahol a klasszikus arab zene tanulmányozása mellett számos alkalommal fellépett helyi klubokban.

Belgiumban a ‘Karaván’ zenei projekt keretein belül a balkáni népzenét játszó Daraduna együttesben énekelt, majd visszatért a híres Bruges-i Világzenei Fesztivál előadójaként.

Közreműködött az athéni kulturális Olimpia nyitófesztiválján, 2008-ban megjárta Hollandiát akkori zenekarával, a Palya Bea Quintettel,  2009-ben pedig a New York-i Carnegie Hall-ban és a washingtoni Kennedy Centerben Dés Andrással és Szokolay Balázzsal adott koncerteket.

2010 és 2014 között Palya-udvar néven saját udvart és fesztiválhelyszínt működtetett a kapolcsi Művészetek Völgyében

2012 októberében életet adott Lili nevű kislányának, az anyaság pedig egy új életszakasz kezdetét jelentette számára, amiből új dalok születtek. Legújabb, Tovább Nő című lemezén dolgozik jelenleg.

 

Forrás: http://www.palyabea.hu, starity.hu, wikipedia.hu