Sztevanovity Dusán

A szerb származású dalszövegíró, fordító, zenész, dramaturg a hatvanas évek közepe óta képviseli a magyar dalköltészetet, s annak ellenére, hogy a Kádár-rendszer utolsó éveiben kapott csupán első ízben magas rangú szakmai elismerést (1988), sikere immáron több mint ötven esztendeje töretlen.

A Kossuth-díjas énekes-gitáros Zorán testvére, a nálánál három évvel fiatalabb Dusán Belgrádban született 1945. április 27-én. A Sztevanovity-fiúk akkor kerültek a magyar fővárosba, amikor közgazdász végzettségű diplomata apjukat 1948 őszén átvezényelték Budapestre.

1949 elején az apa a magyarországi délszlávok lapjának, a Nase Novine-nek lett a főszerkesztője. Az akkori Jugoszláviába nem tudott hazatérni a család, mert a Rajk-per során az apjukat is meghurcolták, tíz évre elítélték, s csak a perújrafelvétel után, 1955-ben szabadult. Erre a korra reflektál a Volt egy tánc című Zorán-dal.

Dusán három évesen került Magyarországra, otthon csak szerbül beszélt a család, s körülbelül hat éves korától kezdett magyarul tanulni az iskolában.

A Radnóti Miklós Gimnáziumban letett érettségi után néhány évig a Budapesti Műszaki Egyetemre járt, ahol – akárcsak bátyja – végül felhagyott felsőfokú tanulmányaival.

Zorán 1960-ban a Nyugati Pályaudvar KISZ-klubjában a Hangulat Bárban játszott, s ugyanebben az évben megalakította a Zenith együttest. A Zenith az akkori  Népköztársaság útján (ma Andrássy út) a KISZ-klubban játszott. Az együttes 1961-ben szerződést kötött az Irányi utca és Egyetem utca sarkán található Metro Klubbal, ami 1962-ben a Rákóczi út 60-ba költözött. Ezzel a zenekar nem csak helyszínt, hanem nevet is változtatott: felvette a Klub nevét, így lett a Zenithből Metro.

1964-ben Dusán is belépett a bátyja együttesébe – ritmus-akkordgitárosként. Azonban kevésbé a zenészi képességei, mint inkább a szövegírói tehetsége nyert teret. A máig ismert Metro-dalok szövegét ő írta.

A Metróban olyan legendás zenészekkel játszott Zorán mellett, mint Schöck Ottó, Fogarasi János, a Barta Tamás, Frenreisz Károly és Brunner Győző.

Az első magyar koncertalbumot 1970-ben a Metro jelentette meg, ami átütő közönségsikert hozott. Zorán a Metro felbomlása után rövid ideig a Taurus együttesben játszott, majd 1973-74-ben szólókarrierbe kezdett. 1977-ben jelent meg Zorán első szólóalbuma, ami szinte azonnal megkapta a szakmától “Az év nagylemeze” kitüntető címet. A Zorán mögötti szerződuó gyakorlatilag azóta is egységes: dalainak túlnyomó többségét a Presser-Dusán alkotópáros szerzi.

Dusán egyébként még a zenekar feloszlása előtt, 1971-ben kiszállt a Metro együttesből, és fordítással kezdett foglalkozni. 1973-ban dramaturgnak hívták a Magyar Televízióhoz, ahol később szerkesztőként és műsorvezetőként is tevékenykedett. Miután sokadik műsorát is letiltották az állami tévében, 1983-ban megvált az MTV-ben betöltött pozícióitól.

Több mint félezer magyar dalszöveget komponált a zenei és a színházi világ szereplői számára. Többek között Presser Gábornak, Kovács Katinak, Katona Klárinak, Karácsony Jánosnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Kern Andrásnak, Deák Bill Gyulának, Frenreisz Károlynak, Garas Dezsőnek, Kaszás Attilának, Kulka Jánosnak, az LGT-nek, Malek Andreának, az Omegának, Sass Szilviának és még számos előadónak.

A padlás című Presser-musical szövegkönyvét is az ő neve fémjelzi. A színházi előadást a Vígszínházban mutattak be 1988-ban, s azóta is hatalmas sikerrel játsszák nem csak a gyermekek örömére. Lírai dalait mindig mély gondolatébresztő sorok jellemzik, ugyanakkor mégis könnyen megjegyezhetők a Dusán-szövegek.

Csak szöveg címmel 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg dalszövegeiből, amit a “Moly”.hu olvasói egységesen öt csillaggal tüntettek ki, ami a legjobb könyveknek jár.

Dusán két gyermek édesapja: fia, Krisztián a Vision együttes zeneszerzője, lánya pedig Király Viktor első önálló albumának a szövegírója. Fia nem használja a Sztevanovity vezetéknevet.

Elismerései:

• Az Év szövegírója, eMeRTon-díj, 1988
• Az Év dala, eMeRTon-díj, 1991
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 1995
• Huszka Jenő-díj – az Év szövegírója, 1995
• Maecenas-díj, 1998
• Huszka Jenő Életmű-díj, 1999
• Fonogram Életműdíj, 2006
• Fényes Szabolcs-díj, 2006
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2010
• Prima Primissima díj, 2014
• Harsányi Zsolt-díj, 2016

Az alábbi dalokban zeneszerzőként is jegyzik Dusánt:

• 1967: Csak az a baj (Pápay-Faragó László, Metro; szöveg: S. Nagy István)
• 1989: Ez van (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 1989: Az élet szép (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 1999: Úgy hazamennék (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 2001: Csak semmi szerelem (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)

(Forrás: moly.hu, vigszinhaz.hu, zeneszoveg.hu, wikipedia.hu, cultura.hu)