Bródy János Kristóf 1946. április 5-én született, Budapesten. Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes-előadó, gitáros, zeneszerző, szövegíró, aki 1998 és 2011 között az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt.
Életújtját Mentler Krisztina, Bródy János menedzsere így foglalta össze a dalköltő honlapján:
“A 60-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt félévszázad történelmének minden jelentős fordulata. 1964-ben, az érettségi után került az Illés zenekarba, ahol Szörényi Leventével megírták azokat a dalokat, melyek megjelenését tekintik origónak a magyar rock történetében. Az Illés zenekar repertoárjának kialakításával a szövegíró és gyakran dalszerző Bródy János beírta magát a Magyar Kultúra Aranykönyvébe. A dalszövegek forradalmi újítója és a mára már legendává vált zenekar szellemi irányítója sokak számára jelentett iránytűt az akkori társadalom útvesztőiben és személy szerint is példát mutatott az emberi jogok szabad és bátor képviseletével. Ennek következtében komoly konfliktusai voltak a rend szigorú őreivel és 1973-ban államellenes izgatás gyanújával indult ellene vizsgálat. Az Illés zenekar a külső és belső feszültségek nyomását nem viselte el, és az év végén Illés Lajos feloszlatta az együttest.
1974-ben hozták létre a Fonográfot, mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Itt készültek Koncz Zsuzsa és a Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a “Kőműves Kelemen” és az “István, a király”.
Bródy János önálló előadói pályafutása a hetvenes évek végén a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon kezdődött. Az Illés és a Fonográf zenekarban eltöltött évek után olyan dalok születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé. Olyan idők jártak akkor, mikor dalokban tört a felszínre sok mélyen elfojtott érzés és gondolat. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, és első felvételeinek népszerűsége következtében hamarosan a hatóságok által gyanakodva figyelt és a hivatalos kultúrpolitikusok bánatára közkedvelt szereplője lett az ifjúsági klubok hálózatának.
Első önálló lemeze 1980-ban jelent meg Hungarian Blues címmel olyan felejthetetlen dalokkal, mint a Filléres emlékeim a Földvár felé félúton, a Mama kérlek, és a Bródy dalok jelbeszédes módján helyzetjelentést adó Maszkabál.
Második albuma a Ne szólj szám volt 1984-ben, amelynek címadó dalában még ma is érezhető a korszak alapvető életérzése, és azóta tudjuk, hogy van olyan, hogy Egy hétig tart egy szerelem. Ezen az albumon jelent meg sok-sok év után újra a hatvanas évek nemzedékének egykor betiltott himnusza, a Ha én rózsa volnék.
A nyolcvanas évek végén következett a Hang nélkül, amin az Engedd, hogy szabad legyek, az Átmeneti állapot és a Zárt osztály már nyíltan szólt a változás iránti vágyról, de emlékezetes maradt a Légy hű magadhoz vagy A fiam meg a lányom, amiben a szerző új szerepköréről tudósított.
“Az utca másik oldalán” című összeállítás 1994-ben jelent meg, ironikus és kritikus hangvételével már az új korszak ellentmondásait tükrözte máig ható érvénnyel olyan dalokban, mint a “Tangó LeMondó” és a “Haggyá’ má’ békibe'”, de művészi hitvallást is jelzett a “Mit tehetnék érted”, “A földön járj” vagy az “Őszinte bohóc”.
A zenekarok feloszlottak, átalakultak, de Bródy János folyamatosan képes volt önmagát adni és gitárral a kezében, mint a hétköznapok krónikása járta az országot, ironikus mosollyal idézve a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás közti rövid átmeneti boldogságot, vigasztalva a meg nem valósult álmaikból ébredő szorongókat. Az 1994 végén a régi Budapest Sportcsarnokban tartott előadásról Volt egyszer egy koncert címmel koncert CD és később DVD is forgalomba került.
2001-ben, az új évezred kezdetén Kockázatok és mellékhatások címmel jelent meg az a zenei gyógyszer, amellyel nem kell orvoshoz vagy gyógyszerészhez fordulni. A lemezen szereplő 12 szám túlnyomó többsége, mint a Jön a vonat és a Meg kéne kapaszkodni, az életünkben sűrűn előforduló kockázatokról és mellékhatásokról szól. És az emberi jogok védelmében írt Szabadnak születtél arra figyelmeztet, hogy törékeny ünnepeink és bizonytalan hétköznapjaink közepette is meg kell őriznünk emberi méltóságunkat.
2006-ban, Bródy János 60. születésnapján a Madách Színház ünnepi műsorában fiatal tehetségek előadásában saját dalaival köszöntötték fel a szerzőt, aki sokféle tevékenysége mellett még mindig gyakran volt vendége kisebb-nagyobb színpadoknak. Ezt az előadást örökítette meg a „BRÓDY 60” című DVD, melyen az extrák között néhány régebbi felvétel is megtalálható. A Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró-előadóművész életművét sokféle díjjal ismerték el, legutóbb 2011 tavaszán a Fonogram életműdíját vehette át. Ekkor jelentette be, hogy elfogadta az EMI felkérését egy új album készítésére, és július végére a Fodo Sound Stúdióban elkészültek a felvételek.
Az Illés szekerén című CD Album, 2011. szeptember 22-én került forgalomba és komoly meglepetéseket tartogatott még azoknak is, akik jól ismerték Bródy János eddigi pályafutását. Az alkotók szándékai szerint az Illés zenekar hagyományainak szellemében került összeállításra az izgalmasan sokszínű zenei anyag. A 60-as évek világára visszatekintve a 60-as éveiben járó szerző ezzel az albummal mintegy összefoglalja zenei pályafutását, a 14 dal mindegyike önállóan is megállja a helyét, de gondosan sorba állítva és egymáshoz kapcsolódva a külön-külön is sokatmondó számok különleges összhatásban érzékeltetik egy jelentős művész véleményét az állandóan változó és örökösen visszatérő körforgásban élő világunkról. A lemezen szereplő dalok a következő sorrendben ajánlottak meghallgatásra: 1. “Rég elmúltam 60”, 2. “Édes életünk”, 3. “Ezek ugyanazok”, 4. “Ne légy jó hozzám”, 5. “Talán még túl fiatal”, 6. “Nyuggerdal”, 7. “És mennyi szerelem”, 8. “Ahogy állnak a csillagok”, 9. “A királylány balladája”, 10. “A szebb jövő”, 11. “A falra festett ördög”, 12. “Maszkabál”, 13. “Lesz még egyszer”, és végül 14. “Az Illés szekerén”.
Bródy János a rá jellemző iróniával a magyarock hangfoglalásáról szóló zenei Feszty-körképnek nevezte a 14 dalból álló zenei novelláskötetet, mely most is hasznos és tartalmas segítségül szolgál az eltűnt idők nyomában járó felfedezőknek, valamint kockázatok és mellékhatások nélkül erőt ad és vigaszt nyújt az utca másik oldalán járóknak is. “
(Forrás: http://brody.mediastorm.hu, Mentler Krisztina)
Bródy János kötetei
-
Jelbeszéd; vál., szerk. Horváth Béla, Mezey Barna; ELTE, Bp., 1983
Szörényi Levente–Bródy János: István, a király. Rockopera Boldizsár Miklós Ezredforduló c. drámájának felhasználásával; Szörényi Szabolcs, Bp., 1983
Bródy János majdnem minden szövege; Zeneműkiadó, Bp., 1986-1989
Az utca másik oldalán. Kottás-képes-dalos album. 30 év – 30 dal; Melody Bt., Bp., 1994
Az utca másik oldalán. Dalszövegek, 1965-1994; összeáll. Kiss Miklós; Ab Ovo, Bp., 1994
Amikor én még kissrác voltam. Bródy János gyerekdal szövegei; összeáll., bev. Mentler Krisztina; Paginarum–Dabas-Jegyzet, Bp.–Dabas, 1998
Elvonult a vihar (?). Dalok a széllel szemben… Válogatás. 1965-1989, 1999-1990; vál., szerk., előszó Mentler Krisztina; Gégény Csaba, Nyíregyháza, 1999
Balladák és életképek. Válogatás; [vál., szerk., előszó Mentler Krisztina; R-Union Kft., Nyíregyháza, 2003
Filléres emlékeim Földvár felé félúton, avagy Kockázatok és mellékhatások Az utca másik oldalán. Bródy János összes dalszövege, 1965-2003; szerk. Gittinger Tibor, Molnár Bálint, előszó Mentler Krisztina; R-Union Kft., Nyíregyháza, 2003
Tiszta hangok. Bródy János dalai, Korniss Péter fotói, Zubornyák Zoltán naplója; Helikon, Bp., 2010 + CD
Ne várd a májust. Versként is olvasható dalszövegek; Scolar, Bp., 2010 + CD
Díjak, kitüntetések
1977 − Pop-Meccs – év szövegírója
1981 − SZOT-díj
1990 − EMeRTon-díj
1990 – Magyar Művészetért Különdíj
1995 − Huszka Jenő Életműdíj
1995 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
1996 − Liszt Ferenc-díj
2000 − Kossuth-díj az Illés-együttes tagjaival megosztva
2004 − Radnóti Miklós antirasszista díj
2005 − Fényes Szabolcs-díj
2006 − A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
2006 − Pro Urbe Budapest díj
2006 − Börze Award – Életműdíj
2011 − Fonogram Életműdíj
2012 − Fonogram díj – Az év hazai klasszikus pop-rock albuma
2012 – Artisjus Életműdíj
2013 – Szeged Aranyérme
(Forrás: Bródy János saját oldala, a “brody.mediastorm.hu” és a wikipédia)
(Megjegyzés: Bródy János szövegkölteményei a szerző menedzserének, Mentler Krisztinának a jóváhagyásával jelennek meg A magyar dal magja című online antológiában. – a szerk.)
A magyar dal magja 