Víg Mihály

Fotó forrása: Víg Mihály nyilvános Facebook-profilja

A széles közönség számára elsősorban filmzenék, dalszövegek és forgatókönyvek alkotójaként ismert magyar zeneszerző, vers- és dalszövegíró, gitárművész, énekes előadó, színész és újságíró Budapesten született 1957. november 21-én, zenész családban.

Víg Mihály alapító tagja a Balaton (1979-től napjainkig) valamint a Trabant  (1982–1985) formációknak. Mindkét zenekar a tűrt alternatív kategóriába tartozott a Kádár-rendszer idején, így hangzó kiadványokon nem jelenhettek meg a dalaik, azonban  szerzeményeik java “underground” sláger lett. A rendszerváltozás után a saját zenekarának írt szerzeményekkel párhuzamosan szerzett dalokat Péterfy Borinak és Bijou-nak is.

A hobbizenélés mellett filmzenéket komponált Szabó Ildikó, Szirtes András, Xantus János és Tarr Béla mozijaihoz. A Sátántangó című filmben a főszerepet (Irimiás) ő alakítja.

2011-ben jelölték az Európai filmdíj “legjobb zeneszerző” díjra Tarr Béla: A torinói ló című filmjéhez komponált zenéjéért. A filmet egyébként egy évvel később Oscar-díjra is felterjesztették a legjobb külföldi film kategóriában.

2013-ban Alphan Esüeli török filmes kereste meg, hogy zeneszerzőként dolgozzon vele. Távmunkáról volt szó. Amikor Víg az alkotásba bekapcsolódott, a film nagyjából kész volt, összevágták. Megnézte a filmet, majd vázlatokat küldött: először csak két hegedűre, aztán vonósnégyesre, végül nagyzenekarra.

Negyvenkét évesen kezdett felsőfokú tanulmányokba Pécsett. Négy év múlva fejezte be a művelődéstörténet szakot. Állítása szerint szórakoztatta, hogy újra tornáztatja az agyát a mintegy félévente 1500-2000 oldalnyi kötelező vagy kötelezően ajánlott oldal elolvasásával. De más hobbija is van. A főzés. Olyannyira, hogy egy okj-s szakácstanfolyamot is abszolvált.

Víg Mihály, noha vidékre költözött a fővárosból, a Balaton zenekarral minden második héten fellép a budapesti Hunnia Bisztróban. 

Bibliográfia:

• Versek és novellák (versek, dalszövegek, novellák, forgatókönyvek, színdarabok; Bahia Music Kiadó, Budapest, 1996

• Filmzenék
• Eszkimó asszony fázik, 1984
• Őszi almanach, 1984
• Kárhozat, 1988
• Rocktérítő, 1988 (dokumentumfilm)
• Az utolsó hajó, 1990 (rövidfilm)
• Sátántangó, 1994
• Utazás az Alföldön, 1995 (rövidfilm)
• Werckmeister harmóniák, 2000
• A londoni férfi, 2007
• Saját halál, 2008
• A torinói ló, 2011

Diszkográfia

• Irimiás siralmai (szerzői est – meditatív daljáték) (2009)
• Filmzenék Tarr Béla filmjeihez (2001)
• Balaton 1985. 04. 27. (csak kazettán jelent meg)
• Balaton II. (koncert és házi felvételek, 1992)
• A fény közepe a sötétség kapujában (1996)
• 1979-2009 (válogatás, 2009)
• 1987.03.27 – Inota (koncertfelvétel)

• A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozatával tüntették ki 2003-ban,
• Az év filmzene-szerzője díjat kapta, Bécs, EU XXL Filmfesztivál, 2008.

(Forrás: https://www.discogs.com, magyarnarancs.hu/Bárdos Deák Ágnes interjúja, 2013, wikipedia.org, zeneszoveg.hu)

Trunkos András

Fotó forrása: discogs.com

“Vagy azért vagyok a színpadon, mert mondani akarok valamit vagy ne legyek. Mert egyébként játszhatnék egy hajón is, mint egy vendéglátós zenész.” – szögezte le Trunkos András az Egy falat kenyér és egy csipetnyi szó című, B. Tóth László által vezetett műsorban.

A basszusgitáros, szövegíró, menedzser, producer a nagy generáció tagja. Trunkos András ma is tele van új gondolatokkal, alkotni akarással. Közel háromszáz magyar dalszöveg szerzője a Rollstól az Omegáig. Életrajzi adatokat az internet nem tárol róla, mintha titkolózna, noha remek interjúalany.

Zenei pályafutását a hetvenes évek elején kezdte a Kolinda folkzenekarban. A formációra Magyarországon kevéssé, azonban Franciaországban igen komolyan felfigyelt a szakma. A Hexagon kiadó szerződtette őket, s Trunkos az együttes tagjaként rendszeresen fellépett velük a hetvenes évek második felében. Amikor – sokakkal ellentétben – 1978-ben hazajött Párizsból, gyerekkori barátja D. Nagy Lajos meghívta a Kiskőrösön alakult formációba az akkor éppen távozó basszusgitáros helyére. A kezdő Rolls együttes ebben az időben rockzenét játszott, s Trunkos közölte: csak akkor marad, ha nem az addigi stílust játsszák, hanem váltanak mondanivalóval bíró, értelmes magyar dalokra. Belementek a tagok. Így születtek meg az első, máig is ható Rolls-dalok.

A zenekarban kizárólag Trunkosnak volt ORI-engedélye (az Országos Rendező Iroda szigorú szabályokhoz, vizsgához kötötte az engedély kiadását). Művelődési házakban, KISZ-klubokban kezdtek játszani, s szinte azonnal a “tiltott” kategóriába kerültek, pontosabban éppen Trunkos került.

Miskolcon kezdődtek a problémák: játszottak egy kultúrházban, aminek az öltözőjében parlagon hevert egy rakás Népszabadság-trikó (a Népszabadság az MSZMP lapja volt – a szerk.). Felvették a fiúk a pólókat, azonban megtoldották egy női nemi szervet ábrázoló formával, amit D. Nagy Lajos rajzolt fel. Ugyan egy rendőr szólt Trunkosnak, hogy abban a pólóban nem léphet fel,  a basszusgitáros bőrdzsekit vett rá, ám a miskolci stadionbéli koncerten csak levetette a bőrdzsekit. Le is tiltották – három évre. Ettől kezdve úgy játszott a Rolls Frakció, hogy a basszusgitáros-szövegíró “helyén” egy fogas volt, ő maga pedig a függöny mögött, háttal pengetett.  Ennek következtében viszont az ország összes koncerthelyéről, kultúrházából kitiltották. A Rolls Frakció úgy mehetett csak be a Magyar Televízióba felvételre, hogy ő nem volt ott. Nem lehetett túl kellemes érzés a Dévényi Ádámmal közösen megírt szövegű dalt (zene Trunkos), az Adj helyet magad mellett címűt úgy, hogy közben ő semmilyen színpadra nem léphetett fel az országban. 

Az eltiltás még tartott, amikor 1982-ben a Zenész Szakszervezet mégis felkérte, hogy egy alkalomra a Népstadion Szoborkertben álljon be a zenekarba. Elintézték neki, hogy színpadra léphessen. Még nagyobb botrány lett, mert a Magyar Televízió Egymillió fontos hangjegy című műsorában – hihetetlen, de igaz, hogy a fellépő zenekarok utolsó pillanatban történt cseréje miatt – éppen október 23-án adták le a Frakció koncertjét, aminek a szövegei több tízezer embert késztettek arra, hogy “ellenforradalmi erőknek” titulálják őket, s feljelentő leveleket írjanak a Pártnak és a Televíziónak. 

A műsort azonnal megszüntették, Trunkost behívták a Köztársaság téri MSZMP-központba, ahol elé raktak egy tizenkilenc oldalas feljelentést, amiből nem húzták ki a feljelentők nevét. “Elég nagy lehet a szar, ha tőlünk vagy a Piramistól kell rettegni.”- mondta ekkor a pártirodában. Később, a rendszerváltozás után derült ki számára, hogy a Kádár-rezsimben már akkor repedések voltak, és a Rolls-nak sikerült belekeverednie a pragmatisták és a dogmatisták közötti politikai cirkuszba. A zenekarnak egyébként semmilyen szándékos “ellenforradalmi tevékenysége” nem volt. Csupán reflektáltak a dalszövegeik az akkori magyar valóságra.

A botrányok, a teljes eltiltás után Temesvári Andrea teniszezővel a nyolcvanas évek közepén Amerikába ment, hét évig élt ott, majd a válásuk és a rendszerváltozás után visszajött Magyarországra. Ekkor felkérte a lemezgyár, hogy régi barátjával, Nagy Feróval együtt írják meg a Bikini lemezanyagát. (A Bikiniben 1985 óra nem Feró, hanem D. Nagy Lajos volt az énekes, azonban Feró továbbra is írt dalokat.) Nagy Feró hallani sem akart a dologról. Trunkos brahiból olyan összeget mondott, amiben biztos volt, hogy nem adják meg. Megadták. Vett belőle egy Zsigulit. 

Beindult a szekér. De hogy került kapcsolatba az Omega tagjaival, akiknek ma már nem “csupán” a szövegírója, de menedzser-producere is?!

Amikor 1984-ben mindenhonnan kitiltották, az Omega Stúdióban dolgozhatott. Molnár Györggyel régóta barátok voltak, Benkő Lászlót is ismerte.

2010-ben Kóbor Jánossal úgy döntöttek, hogy a két klasszikust (rock és hagyományos) összerakják: szimfónikus hangszereléssel megdobják az Omega-műveket. Viszonylag könnyű dolguk volt, hiszen az Omega játéka mindig is közel állt a komoly zenéhez. Felépítették a Szimfóniát, a Rapszódiát és az Oratóriumot. Hatalmas sikerük volt külföldön. Németországban rengeteg koncertet tartottak, még az igen távoli Brazíliában is tíz oldalon keresztül méltatták az együttest és a produkciót az újságok.

Trunkos András szerint az Omegáról csak nagybetűvel szabad beszélni, mert az Omega Magyarország Rubik-kockája. Puskáson, a Rubik-kockán és az Omegán kívül nincs túl sok világhírű magyar “termék”. De talán producer-körökben már Trunkos András is az. 

Forrás: discogs.com, wikipedia.org, Egy falat kenyér és egy csipetnyi szó (B. Tóth László műsora), A Metró Klubtól a Szigetig (Gellért András műsora)

Tóth Zoltán András

“…  szerelemnek hívom a legapróbb kis hétköznapi vágyat, szenvedélyt is, mert pontosan ugyanaz a minőség, mint ami hagyományosan a szerelmet jelenti. Minden olyan kisebb vagy nagyobb dolog, ami egyáltalán benntart az életben. A szerelem maga az élet fenntartó ereje. Szóval még bőven jelen vagyok ebben a ‘szerelemvilágban’, de legalább ugyanannyira megvan bennem a vágy valamiféle átköltözésre. Vagy inkább átöltözésre a jelen színes maskarájából egy örök, időtlen ruhába, mint amilyen a szerzeteseknek van. Egyformán vonz az erdő és a város, mindkettő vagyok egyszerre. Lehet, hogy ez jól is van így.” (Idézet Zoltán János: Republic 20 címmel, a zenekar fennállásának jubileuma alkalmából megjelent interjú-könyvéből, Alexandra, 2010)

A Republic együttes alapító tagja, Tóth Zoltán András 1966. május 13-án született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszón. Apja matematika-kémia szakos tanárként dolgozott a helyi általános iskolában, édesanyja pedig postai hivatalvezető volt. Ötéves korában Fonyból Boldogkőváraljára költözött a család – 4 testvérével együtt –  az anyai nagyszülőkhöz.

Tóth Zoltán zene iránti vonzalma már kisgyerek korában megmutatkozott, először harmonikán, majd citerán, később pedig bendzsón tanult játszani. Hetedikes volt, amikor kollégiumba került Abaújszántóra. Itt vett először a kezébe gitárt – a Beatles iránti rajongásának köszönhetően. A brit Beatles mellett a svéd Abba volt a nagy kedvence, számos zenei fordulatot tanult el ettől a két világhírű formációtól. Abaújszántó után a tokaji gimnáziumba járt, ahol szólógitárosa lett az elsősorban Beatles-dalokat játszó helyi zenekarnak. Ekkoriban ismerkedett meg a Shadows zenéjével, ami szintén nagy hatást gyakorolt rá. Két év után átkerült BAZ megye székhelyére, a Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskolába, mert megszűnt a tokaji kollégium. A tizennyolcadik születésnapja után meghívták a Help együttesbe, ahol ott is ragadt, s bálokon, lakodalmakban játszott.

A rendszerváltozás előtti kötelező sorkatonai szolgálatát Marcaliban töltötte le. Ekkor is zenélt, báli zenekarban. A katonaság után felvették a Miskolci Egyetemre, amit fél év után otthagyott, mert már tudatosan készült arra, hogy gitáros lesz.  Tanár apja hatására mégis beiratkozott a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára, de csak két évig tanult ott matematika-technika szakon. Közben a Balatonszelet szólógitárosa lett, de ekkor már játszott Hammond-orgonán is. Az együttes fesztiválokon mutatkozhatott be ismertebb zenekarok előtt. Ebben az időben ismerte meg Szilágyi ‘Bigyó’ Lászlót, aki kicsit később a Republic dobosa lett.

A Balatonszelet billentyűsével, Rajkó Zsolttal egy évig élt budapesti munkásszállón, miután kalandvágyból bevették a fővárost. Barátjával lakodalmakban léptek fel, s közben tanított egy újpalotai általános iskolában. A rendszerváltást követő ausztriai határnyitás után egy kicsit jobb anyagi helyzetbe kerültek, egy bérelt helyiségben összeraktak egy stúdiót.

Ekkor Szilágyi ‘Bigyó’ László bemutatta egy gyerekkori barátját, Bódi László “Cipőt”, és gyakorlatilag a kis stúdióban összeállt a Republic zenekar. Megszülettek az első dalok: Ahogy a halak, Meleg és boldog.

Már az első, Indul a mandula!!! (1990) című Republic-LP-re is szerzett saját dalt (Gurul a kő), azonban százezrek által ismert és ismételt sorokat 1998-tól jegyez a Republic-lemezeken. Az Üzenet című album volt az első, amire felkerültek a dalszövegei az alábbiak szerint:

• Méz Áron kuckója
• John Lennon
• Minden itt van
• Üdvözlöm, szép jó napot

• Az évtized dalai (1999)

• A Ne meneküljek című dal teljes egészében Tóth Zoltán szerzeménye

• Boldogság.hu (1999) albumon Tóth Zoltán már teljes dalokat hoz:

• Négy indián
• Ébredni hosszú álomból
• Róka jár az udvaron
• Ima a vándorokért
• Lajhár

• Só és cukor (2000)

• Jöjj velem újra testvérem
• Nem volt még soha így (a demóváltozaton Tóth Zoltán is énekelt)
• Aranysárga fényével
• Andante
• Ég veled most

• A reklám után (2001)

• Csak ezt a dalt…(uzsedáré-uzsedom)
• Díszítsetek fel!
• Hangyadal
• A vonat legutolsó kocsiján

Mennyi még, Béla? (2002)

• Adtál elém sáros utat
• Salam maana
• A tested meghagyom
• Ó kedves aszkéta
• Egyetlen valóság

• Aki hallja, adja át!!! (2003)

• Ez itt egy ló (Cipő szövegével)
• Cédrus-ének
• Hószitálás játszik…

• Mohikán (2004)

• Woodstock virágai

• 1 Magyarország 1 Mennyország (2005)

• Esős évszak
• Lennék inkább önmagam

• Kenyér vagy igazság (2006)

• Csak játssz a szívemmel
• A hátunk mögött a hó (A kezdő, régi-recsegős hangfelvétel, a német Lale Andersentől való, a légierő zenekarának kíséretében, melyet a második világháborúban katonai adóvá átalakított – a németek által elfoglalt – belgrádi rádióban sokat játszottak)
• Ne fuss el és soha ne felelj

• Fényes utakon (2007)

• Aki az én barátom
• Jó reggelt, jó reggel!

• Tiszta udvar, rendes ház (2008)

• Hintőpor
• Róma
• Párizsban
• Ezer kincs, ezer nyár
• A lassú képek városa

• Új Republic-dalok (Balázsovits Edit, 2009)

• Fut a folyó
• Add rám örök ruhám
• Az Isten ágyában
• Hátha én vagyok
• Felhőtűnő (Boros Csabával közös dal, a szöveg teljes egészében Tóth Zoltán műve)
• Égi vadász (Patai Tamás zenéjéhez Tóth Zoltán írt szöveget)
• Haiku (Mint hogyha nem volnánk)

• Köztársaság (2010)

• Ezer tél
• Szemében a csillagok (szöveg: Cipő)
• Emberlelkű földeken
• Szép arcú jövő
• Minden árnyék

• Miért, maga bohóc? (2011)

• Fekete függöny
• Hógolyózzunk
• Róma fényein túl
• Gótika

• Bólints Tibi! (2012)

• Lőjél szét, Bruce Willis (zene: Patai Tamás)
• Úgy megyünk
• A hídon át (szöveg: Cipő)
• Távolodó síneken
• Ha elfogy majd a Hold (Kóborló szél)

Cipő 2013 márciusi halála után Tóth Zoltán nem érezte méltónak a Republic örökségéhez, hogy részt vegyen az új énekessel felálló formációban, tehát a szólópályafutás mellett döntött. 2013. októberben jelent meg tizenkét saját dalt tartalmazó Húsvéti hó című albuma

Zenész barátaival szólóesteket tart a múlt és jelen dalaiból, a klubkoncert-sorozathoz készült elektroakusztikus hangszerelésben és megalapított a Köztársaság Park nevű zenekart.

Napforduló címmel jelent meg egy lírai dala 2014-ben, amihez klip is készült.

Hangszeres albuma, A Bolhapiac Tündérei, avagy “A Mosolygó Idő szimfóniája” 2015.május 5-én jelent meg. Az albumon elektromos, ütős, népi és klasszikus hangszereket vonultat fel.

A Bolhapiac Tündérei 2 “Képeslapok” címmel a hangszeres album folytatása 2016-ban került a boltokba.

2017 februártól újra visszatért a Republic-dalokhoz, koncertezik, aminek rendkívül örül a közönség.

Tóth Zoltán András, zenész, dalszerző-szövegíró, gitáros, énekes, hangszerelő, hangmérnök, a Republic együttes alapító tagja 2010-ben kiérdemelte a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 

(Forrás: Zoltán János: Republic 20, Alexandra, 2010, http://www.wikipedia.org, zeneszoveg.hu, Rockinform Magazin, 2013 június 19, http://www.youtube.com)

Sztevanovity Dusán

A szerb származású dalszövegíró, fordító, zenész, dramaturg a hatvanas évek közepe óta képviseli a magyar dalköltészetet, s annak ellenére, hogy a Kádár-rendszer utolsó éveiben kapott csupán első ízben magas rangú szakmai elismerést (1988), sikere immáron több mint ötven esztendeje töretlen.

A Kossuth-díjas énekes-gitáros Zorán testvére, a nálánál három évvel fiatalabb Dusán Belgrádban született 1945. április 27-én. A Sztevanovity-fiúk akkor kerültek a magyar fővárosba, amikor közgazdász végzettségű diplomata apjukat 1948 őszén átvezényelték Budapestre.

1949 elején az apa a magyarországi délszlávok lapjának, a Nase Novine-nek lett a főszerkesztője. Az akkori Jugoszláviába nem tudott hazatérni a család, mert a Rajk-per során az apjukat is meghurcolták, tíz évre elítélték, s csak a perújrafelvétel után, 1955-ben szabadult. Erre a korra reflektál a Volt egy tánc című Zorán-dal.

Dusán három évesen került Magyarországra, otthon csak szerbül beszélt a család, s körülbelül hat éves korától kezdett magyarul tanulni az iskolában.

A Radnóti Miklós Gimnáziumban letett érettségi után néhány évig a Budapesti Műszaki Egyetemre járt, ahol – akárcsak bátyja – végül felhagyott felsőfokú tanulmányaival.

Zorán 1960-ban a Nyugati Pályaudvar KISZ-klubjában a Hangulat Bárban játszott, s ugyanebben az évben megalakította a Zenith együttest. A Zenith az akkori  Népköztársaság útján (ma Andrássy út) a KISZ-klubban játszott. Az együttes 1961-ben szerződést kötött az Irányi utca és Egyetem utca sarkán található Metro Klubbal, ami 1962-ben a Rákóczi út 60-ba költözött. Ezzel a zenekar nem csak helyszínt, hanem nevet is változtatott: felvette a Klub nevét, így lett a Zenithből Metro.

1964-ben Dusán is belépett a bátyja együttesébe – ritmus-akkordgitárosként. Azonban kevésbé a zenészi képességei, mint inkább a szövegírói tehetsége nyert teret. A máig ismert Metro-dalok szövegét ő írta.

A Metróban olyan legendás zenészekkel játszott Zorán mellett, mint Schöck Ottó, Fogarasi János, a Barta Tamás, Frenreisz Károly és Brunner Győző.

Az első magyar koncertalbumot 1970-ben a Metro jelentette meg, ami átütő közönségsikert hozott. Zorán a Metro felbomlása után rövid ideig a Taurus együttesben játszott, majd 1973-74-ben szólókarrierbe kezdett. 1977-ben jelent meg Zorán első szólóalbuma, ami szinte azonnal megkapta a szakmától “Az év nagylemeze” kitüntető címet. A Zorán mögötti szerződuó gyakorlatilag azóta is egységes: dalainak túlnyomó többségét a Presser-Dusán alkotópáros szerzi.

Dusán egyébként még a zenekar feloszlása előtt, 1971-ben kiszállt a Metro együttesből, és fordítással kezdett foglalkozni. 1973-ban dramaturgnak hívták a Magyar Televízióhoz, ahol később szerkesztőként és műsorvezetőként is tevékenykedett. Miután sokadik műsorát is letiltották az állami tévében, 1983-ban megvált az MTV-ben betöltött pozícióitól.

Több mint félezer magyar dalszöveget komponált a zenei és a színházi világ szereplői számára. Többek között Presser Gábornak, Kovács Katinak, Katona Klárinak, Karácsony Jánosnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Kern Andrásnak, Deák Bill Gyulának, Frenreisz Károlynak, Garas Dezsőnek, Kaszás Attilának, Kulka Jánosnak, az LGT-nek, Malek Andreának, az Omegának, Sass Szilviának és még számos előadónak.

A padlás című Presser-musical szövegkönyvét is az ő neve fémjelzi. A színházi előadást a Vígszínházban mutattak be 1988-ban, s azóta is hatalmas sikerrel játsszák nem csak a gyermekek örömére. Lírai dalait mindig mély gondolatébresztő sorok jellemzik, ugyanakkor mégis könnyen megjegyezhetők a Dusán-szövegek.

Csak szöveg címmel 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg dalszövegeiből, amit a “Moly”.hu olvasói egységesen öt csillaggal tüntettek ki, ami a legjobb könyveknek jár.

Dusán két gyermek édesapja: fia, Krisztián a Vision együttes zeneszerzője, lánya pedig Király Viktor első önálló albumának a szövegírója. Fia nem használja a Sztevanovity vezetéknevet.

Elismerései:

• Az Év szövegírója, eMeRTon-díj, 1988
• Az Év dala, eMeRTon-díj, 1991
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 1995
• Huszka Jenő-díj – az Év szövegírója, 1995
• Maecenas-díj, 1998
• Huszka Jenő Életmű-díj, 1999
• Fonogram Életműdíj, 2006
• Fényes Szabolcs-díj, 2006
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2010
• Prima Primissima díj, 2014
• Harsányi Zsolt-díj, 2016

Az alábbi dalokban zeneszerzőként is jegyzik Dusánt:

• 1967: Csak az a baj (Pápay-Faragó László, Metro; szöveg: S. Nagy István)
• 1989: Ez van (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 1989: Az élet szép (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 1999: Úgy hazamennék (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 2001: Csak semmi szerelem (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)

(Forrás: moly.hu, vigszinhaz.hu, zeneszoveg.hu, wikipedia.hu, cultura.hu)

 

 

Slamovits István

„Nem tudtam élni azzal az örökséggel, hogy minden klasszikus Edda-dalt (Kölyköd voltam, Álmodtam egy világot magamnak, Érzés, Játék véget ér, Edda Blues, stb.) én írtam. Ezt ma már bátran merem vállalni és állítani.”- nyilatkozta Slamovits István a Kultúrpartnak 2010 januárjában.

A Borsod-Abaúj-Zemplém megyei székhelyen 1953. június 12-én született Slamovits István, Slamó (65) a miskolci Edda Művek klasszikus slágereinek a szerzője. Az első két, úgynevezett “bakancsos” Edda-lemezt elsősorban Slamó világa határozta meg, s a bakeliteken szereplő dalok máig a magyar poptörténet legfontosabb darabjai közé tartoznak, méltán válogatták be minden idők legjobb magyar slágerei közé.

Slamót fiatal korától kezdve a zene iránti szerelem és elkötelezettség jellemezte. Első együttese a Kőtörő volt, amit később felváltott a Wanderers. Ezzel a két, elsősorban heavy metált játszó zenekarral nem vált Miskolc és környékén kívül  ismert zenész-dalszerzővé.

Az országos hírnevet, a nagy áttörést az Edda Művek hozta el számára. Pataky Attila 1977-ben hívta őt az akkor alakuló miskolci csapatba, az Edda Művekbe, aminek hat éven keresztül volt a tagja, a szerzőmotorja, a szólógitárosa. Slamovits szerzeményei meghatározták az Edda Művek akkori hangzásvilágát, amit az egész ország tinédzserei fújtak kívülről a nyolcvanas évek elejétől.

Sikereikhez nem kis mértékben járult hozzá az 1980-ban a Mafilm Dialóg Stúdiójában forgatott Ballagás című színes magyar film, amit Almási Tamás rendezett, operatőre pedig a zseniális Máriássy Ferenc volt. A film zenei aláfestésére az Edda Műveket választotta Almási, aki remekül ráérzett a zenekar dalainak átütő erejére, Slamovits és Pataky tehetségére. A Ballagást az ország ifjúsága “kultfilmként” értékelte, s hatalmas érdeklődésre, nézettségre tett szert az ország filmszínházaiban, kultúrházaiban.

Elsősorban zenei kérdésekkel kapcsolatos nézetkülönbségeknek tudják be különböző hírforrások, hogy a két frontember, Pataky és Slamovits oly mértékben összerúgták a port 1983-ban, hogy az Edda Művek akkori formációja feloszlott, s egy búcsúkoncerttel ünnepelték meg az addigi sikereiket.

Slamó ezután két évre elvonult a nyilvánosság elől, majd a Slamó Banddel tűnt fel újra a színpadokon. Kiadott egy nagylemezt, ami nem hozta el a várt sikert. Újabb két év múlva megalapította a No együttest, ám szerzeményeik szélesebb körben nem váltak ismertté, noha sokan tartották a formációt az ír “U2” magyar megfelelőjének. A No zenekar tíz évig létezett mérsékelt sikerű koncertező zenekarként, majd 1998-ban végleg feloszlott a formáció. Slamovits István ezután hosszú időre elhagyta Magyarországot – Izraelbe költözött.

Hét évvel később, 2005-ben hazatelepült, és visszahozta a No együttest, a felállás azonban nem volt tartós, így 2007-ben ismét megszűnt a zenekar. Csalódásában vagy útkeresésében újabb két évre Izraelbe ment, majd 2009-ben hazatérve újabb zenekart alapított.

2011-ben tervbe vette Som Lajos basszusgitárossal a Storm együttes megalapítását, sajtótájékoztatón be is mutatkoztak, de a zenekar nem kezdte meg működését. 

Diszkográfia:

EDDA Művek

• EDDA Művek, 1980
• EDDA Művek 2., 1981
• EDDA Művek 3., 1983
• Viszlát Edda!, 1984
• Pataky–Slamovits, 1988

No

• No 1., 1992
• A holnap fényei, 1993
• Titkos napló 1-2., 1994
• No More (válogatás), 1995

Szólólemezek

• Slamó, 1985
• Slamó Unplugged, 1994

(Forrás: hvg.hu, kulturpart.hu, starity.hu, zeneszoveg.hu, wikipedia.org)

 

S. Nagy István (Köröstarcsa, 1934. 01.20.-Budapest, 2015.01.20.)

“A verslábakat éppen hogy tanultam,

Mert az iskolában jobbára lapultam.

Hogy ezek után mégis versírásból élek?

Annyit jelent csupán, hogy semmitől se félek!”

(S. Nagy István: Önvallomás)

A magyar slágergyáros Sárosberkeszi Nagy István néven született a Békés megyei Köröstarcsán, 1934. január 20-n. Erdélyi kisnemesi származását, s így előnevét titkolta a család, majd később ő is így tett, illetve kizárólag az “S” kezdőbetűt, mint megkülönböztető jelet tartotta meg az amúgy igen gyakori vezetékneve előtt.

Apja meglehetősen szigorú magyar–történelem szakos tanár volt, aki  Rákosligeten tanított, és  S. Nagytól mindenkor és mindenből elvárta a jeles jegyeket, a kitűnő bizonyítványt, s ha ez mégsem sikerült,  alaposan elnáspángolta Istvánt. Anyja szerint égetni valóan rossz, rímekben beszélő gyerek volt. Mindenből viccet és verset csinált.

Kamaszkora sem volt zökkenőmentes: tizenhat évesen öngyilkos akart lenni, mert a szülők határozottan ellenezték, hogy feleségül vegye a Kék Hordóban megismert harmincéves elvált asszonyt, aki iránt elsöprő érzelmeket táplált. A nő egyébként bájait árulta a fenti helyen, de ezt S. Nagyot szerelmi hevében nem akadályozta volna meg a házasságkötésben.

Apja gyakran szorongott, hogy a tanári fizetéséből nem képes tisztességesen eltartani a feleségét és öt gyermekét, s így S. Nagy Istvánnak 1950-ben, a polgári iskola elvégzése után, vagyis tizenhat évesen munkába kellett állnia. Gépkezelő lett.

A hadseregben dobolt, majd dalszövegeket írt.

Németh Lehel előadásában a Merre jártál tegnap este? című dala 1957-ben egy csapásra országos hírnevet hozott neki.

S. Nagy István hat évtizedes pályafutása során a legtermékenyebb magyar slágergyáros volt, mintegy hétezer dalhoz szedett remekbe szabott sorokat, írt országosan dúdolt szövegeket.

Ezek közül a legnagyobb sikert Máté Péter 1984-ben megjelent lemezén a címadó Elmegyek című dalának a szövege hozta meg számára. (A szerzemény világsláger lett Sylvie Vartan francia énekesnő előadásában.) Máté Péternek további népszerű, ma is élő legendás dalszövegeket komponált, köztük az Azért vannak a jóbarátok, az Egy darabot a szívemből, az Egyszer véget ér, a Hull az elsárgult levél, a Most élsz, a Zene nélkül mit érek én vagy az Ott állsz az út végén című slágert is.

1963-tól hosszú időn át Payer András volt a szerzőtársa, Szörényi Leventével írta a Rohan az időt, amelyet Koncz Zsuzsa adott elő, Zoránnak a Fehér sziklákat írta, amely az 1968-as Táncdalfesztivál egyik máig hangzatos dala lett.

Az 1969-es Táncdalfesztiválon Késmárky Marika az ő dalszövegével futott be az első helyen (Egy fiú a házból), 1971-ben pedig Zalatnay Sarolta a Fák, virágok, fény című slágerrel.

Számtalan fiatal tehetséget fedezett fel, és indított el a pályán. Talán ma már kevesen emlékeznek, hogy Koncz Zsuzsa első (el)ismert dala, amit Gergely Ágnessel együtt énekelt, a Gézengúz című is S. Nagy-szöveg volt, amit Ullmann Ottó szerzeményére írt. A pályán elindított előadók között szerepelt Szécsi Pál és Ihász Gábor is, s további – időnként talán meglepő – előadókat, zenekarokat is megajándékozott szenzációs, ma is élő szövegekkel. Közöttük szerepelt az Apostol, az Edda Művek, az Expressz Együttes, a Generál, a Dinamit, a Hungária, a Karthago, a Metro,  a Neoton, az Omega és a Piramis valamint az Illés is egy-egy dalszövegével.

S. Nagy István nem csupán dalszövegíróként remekelt, de szerzett szövegeket színdarabokhoz, sorai felcsendültek a Kár a benzinért (1964), a Csinibaba (1997) és a Made in Hungaria (2009) című filmekben.

Feleségével, a nálánál húsz évvel fiatalabb Csongrádi Kata színművésszel hosszú, 37 éven keresztül átívelő boldog házasságban élt, miközben 81 éves koráig folyamatosan ontotta magából a dallamokra komponált szövegkölteményeket.

A szakma számos jeles képviselője a szerző 80. születésnapján – Csongrádi Kata szervezésének köszönhetően –  egy nagyszabású jubileumi gálaesttel ünnepelte S. Nagy István szerzői tevékenységének a 60. évfordulóját a Fővárosi Operettszínházban.

Az Artisjus öt évvel ezelőtti kimutatása alapján  S. Nagy István szövegei csupán a 2013-as naptári évben megközelítően tizenhatezer alkalommal csendültek fel a különböző médiumokban.

Díjai, kitüntetései:

• EMeRTon-díj, 1993
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, 1996
• Huszka Jenő Életműdíj, 1999
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2009
• Artisjus Életműdíj, 2011
• Börze Award-díj – megosztva feleségével, Csongrádi Katával, 2014
• Köröstarcsa díszpolgára, 2014

(Forrás: blikk.hu, zaol.hu, wikipedia.hu. zeneszoveg.hu. youtube.com)

(Az életrajz alatt szereplő hivatkozás a youtube.com csatorna nyilvános, 2015 március 04. óta megtekinthető publikus megosztása.)