Sztevanovity Dusán

A szerb származású dalszövegíró, fordító, zenész, dramaturg a hatvanas évek közepe óta képviseli a magyar dalköltészetet, s annak ellenére, hogy a Kádár-rendszer utolsó éveiben kapott csupán első ízben magas rangú szakmai elismerést (1988), sikere immáron több mint ötven esztendeje töretlen.

A Kossuth-díjas énekes-gitáros Zorán testvére, a nálánál három évvel fiatalabb Dusán Belgrádban született 1945. április 27-én. A Sztevanovity-fiúk akkor kerültek a magyar fővárosba, amikor közgazdász végzettségű diplomata apjukat 1948 őszén átvezényelték Budapestre.

1949 elején az apa a magyarországi délszlávok lapjának, a Nase Novine-nek lett a főszerkesztője. Az akkori Jugoszláviába nem tudott hazatérni a család, mert a Rajk-per során az apjukat is meghurcolták, tíz évre elítélték, s csak a perújrafelvétel után, 1955-ben szabadult. Erre a korra reflektál a Volt egy tánc című Zorán-dal.

Dusán három évesen került Magyarországra, otthon csak szerbül beszélt a család, s körülbelül hat éves korától kezdett magyarul tanulni az iskolában.

A Radnóti Miklós Gimnáziumban letett érettségi után néhány évig a Budapesti Műszaki Egyetemre járt, ahol – akárcsak bátyja – végül felhagyott felsőfokú tanulmányaival.

Zorán 1960-ban a Nyugati Pályaudvar KISZ-klubjában a Hangulat Bárban játszott, s ugyanebben az évben megalakította a Zenith együttest. A Zenith az akkori  Népköztársaság útján (ma Andrássy út) a KISZ-klubban játszott. Az együttes 1961-ben szerződést kötött az Irányi utca és Egyetem utca sarkán található Metro Klubbal, ami 1962-ben a Rákóczi út 60-ba költözött. Ezzel a zenekar nem csak helyszínt, hanem nevet is változtatott: felvette a Klub nevét, így lett a Zenithből Metro.

1964-ben Dusán is belépett a bátyja együttesébe – ritmus-akkordgitárosként. Azonban kevésbé a zenészi képességei, mint inkább a szövegírói tehetsége nyert teret. A máig ismert Metro-dalok szövegét ő írta.

A Metróban olyan legendás zenészekkel játszott Zorán mellett, mint Schöck Ottó, Fogarasi János, a Barta Tamás, Frenreisz Károly és Brunner Győző.

Az első magyar koncertalbumot 1970-ben a Metro jelentette meg, ami átütő közönségsikert hozott. Zorán a Metro felbomlása után rövid ideig a Taurus együttesben játszott, majd 1973-74-ben szólókarrierbe kezdett. 1977-ben jelent meg Zorán első szólóalbuma, ami szinte azonnal megkapta a szakmától “Az év nagylemeze” kitüntető címet. A Zorán mögötti szerződuó gyakorlatilag azóta is egységes: dalainak túlnyomó többségét a Presser-Dusán alkotópáros szerzi.

Dusán egyébként még a zenekar feloszlása előtt, 1971-ben kiszállt a Metro együttesből, és fordítással kezdett foglalkozni. 1973-ban dramaturgnak hívták a Magyar Televízióhoz, ahol később szerkesztőként és műsorvezetőként is tevékenykedett. Miután sokadik műsorát is letiltották az állami tévében, 1983-ban megvált az MTV-ben betöltött pozícióitól.

Több mint félezer magyar dalszöveget komponált a zenei és a színházi világ szereplői számára. Többek között Presser Gábornak, Kovács Katinak, Katona Klárinak, Karácsony Jánosnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Kern Andrásnak, Deák Bill Gyulának, Frenreisz Károlynak, Garas Dezsőnek, Kaszás Attilának, Kulka Jánosnak, az LGT-nek, Malek Andreának, az Omegának, Sass Szilviának és még számos előadónak.

A padlás című Presser-musical szövegkönyvét is az ő neve fémjelzi. A színházi előadást a Vígszínházban mutattak be 1988-ban, s azóta is hatalmas sikerrel játsszák nem csak a gyermekek örömére. Lírai dalait mindig mély gondolatébresztő sorok jellemzik, ugyanakkor mégis könnyen megjegyezhetők a Dusán-szövegek.

Csak szöveg címmel 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg dalszövegeiből, amit a “Moly”.hu olvasói egységesen öt csillaggal tüntettek ki, ami a legjobb könyveknek jár.

Dusán két gyermek édesapja: fia, Krisztián a Vision együttes zeneszerzője, lánya pedig Király Viktor első önálló albumának a szövegírója. Fia nem használja a Sztevanovity vezetéknevet.

Elismerései:

• Az Év szövegírója, eMeRTon-díj, 1988
• Az Év dala, eMeRTon-díj, 1991
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 1995
• Huszka Jenő-díj – az Év szövegírója, 1995
• Maecenas-díj, 1998
• Huszka Jenő Életmű-díj, 1999
• Fonogram Életműdíj, 2006
• Fényes Szabolcs-díj, 2006
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2010
• Prima Primissima díj, 2014
• Harsányi Zsolt-díj, 2016

Az alábbi dalokban zeneszerzőként is jegyzik Dusánt:

• 1967: Csak az a baj (Pápay-Faragó László, Metro; szöveg: S. Nagy István)
• 1989: Ez van (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 1989: Az élet szép (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 1999: Úgy hazamennék (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)
• 2001: Csak semmi szerelem (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)

(Forrás: moly.hu, vigszinhaz.hu, zeneszoveg.hu, wikipedia.hu, cultura.hu)

 

 

Slamovits István

„Nem tudtam élni azzal az örökséggel, hogy minden klasszikus Edda-dalt (Kölyköd voltam, Álmodtam egy világot magamnak, Érzés, Játék véget ér, Edda Blues, stb.) én írtam. Ezt ma már bátran merem vállalni és állítani.”- nyilatkozta Slamovits István a Kultúrpartnak 2010 januárjában.

A Borsod-Abaúj-Zemplém megyei székhelyen 1953. június 12-én született Slamovits István, Slamó (65) a miskolci Edda Művek klasszikus slágereinek a szerzője. Az első két, úgynevezett “bakancsos” Edda-lemezt elsősorban Slamó világa határozta meg, s a bakeliteken szereplő dalok máig a magyar poptörténet legfontosabb darabjai közé tartoznak, méltán válogatták be minden idők legjobb magyar slágerei közé.

Slamót fiatal korától kezdve a zene iránti szerelem és elkötelezettség jellemezte. Első együttese a Kőtörő volt, amit később felváltott a Wanderers. Ezzel a két, elsősorban heavy metált játszó zenekarral nem vált Miskolc és környékén kívül  ismert zenész-dalszerzővé.

Az országos hírnevet, a nagy áttörést az Edda Művek hozta el számára. Pataky Attila 1977-ben hívta őt az akkor alakuló miskolci csapatba, az Edda Művekbe, aminek hat éven keresztül volt a tagja, a szerzőmotorja, a szólógitárosa. Slamovits szerzeményei meghatározták az Edda Művek akkori hangzásvilágát, amit az egész ország tinédzserei fújtak kívülről a nyolcvanas évek elejétől.

Sikereikhez nem kis mértékben járult hozzá az 1980-ban a Mafilm Dialóg Stúdiójában forgatott Ballagás című színes magyar film, amit Almási Tamás rendezett, operatőre pedig a zseniális Máriássy Ferenc volt. A film zenei aláfestésére az Edda Műveket választotta Almási, aki remekül ráérzett a zenekar dalainak átütő erejére, Slamovits és Pataky tehetségére. A Ballagást az ország ifjúsága “kultfilmként” értékelte, s hatalmas érdeklődésre, nézettségre tett szert az ország filmszínházaiban, kultúrházaiban.

Elsősorban zenei kérdésekkel kapcsolatos nézetkülönbségeknek tudják be különböző hírforrások, hogy a két frontember, Pataky és Slamovits oly mértékben összerúgták a port 1983-ban, hogy az Edda Művek akkori formációja feloszlott, s egy búcsúkoncerttel ünnepelték meg az addigi sikereiket.

Slamó ezután két évre elvonult a nyilvánosság elől, majd a Slamó Banddel tűnt fel újra a színpadokon. Kiadott egy nagylemezt, ami nem hozta el a várt sikert. Újabb két év múlva megalapította a No együttest, ám szerzeményeik szélesebb körben nem váltak ismertté, noha sokan tartották a formációt az ír “U2” magyar megfelelőjének. A No zenekar tíz évig létezett mérsékelt sikerű koncertező zenekarként, majd 1998-ban végleg feloszlott a formáció. Slamovits István ezután hosszú időre elhagyta Magyarországot – Izraelbe költözött.

Hét évvel később, 2005-ben hazatelepült, és visszahozta a No együttest, a felállás azonban nem volt tartós, így 2007-ben ismét megszűnt a zenekar. Csalódásában vagy útkeresésében újabb két évre Izraelbe ment, majd 2009-ben hazatérve újabb zenekart alapított.

2011-ben tervbe vette Som Lajos basszusgitárossal a Storm együttes megalapítását, sajtótájékoztatón be is mutatkoztak, de a zenekar nem kezdte meg működését. 

Diszkográfia:

EDDA Művek

• EDDA Művek, 1980
• EDDA Művek 2., 1981
• EDDA Művek 3., 1983
• Viszlát Edda!, 1984
• Pataky–Slamovits, 1988

No

• No 1., 1992
• A holnap fényei, 1993
• Titkos napló 1-2., 1994
• No More (válogatás), 1995

Szólólemezek

• Slamó, 1985
• Slamó Unplugged, 1994

(Forrás: hvg.hu, kulturpart.hu, starity.hu, zeneszoveg.hu, wikipedia.org)

 

S. Nagy István (Köröstarcsa, 1934. 01.20.-Budapest, 2015.01.20.)

“A verslábakat éppen hogy tanultam,

Mert az iskolában jobbára lapultam.

Hogy ezek után mégis versírásból élek?

Annyit jelent csupán, hogy semmitől se félek!”

(S. Nagy István: Önvallomás)

A magyar slágergyáros Sárosberkeszi Nagy István néven született a Békés megyei Köröstarcsán, 1934. január 20-n. Erdélyi kisnemesi származását, s így előnevét titkolta a család, majd később ő is így tett, illetve kizárólag az “S” kezdőbetűt, mint megkülönböztető jelet tartotta meg az amúgy igen gyakori vezetékneve előtt.

Apja meglehetősen szigorú magyar–történelem szakos tanár volt, aki  Rákosligeten tanított, és  S. Nagytól mindenkor és mindenből elvárta a jeles jegyeket, a kitűnő bizonyítványt, s ha ez mégsem sikerült,  alaposan elnáspángolta Istvánt. Anyja szerint égetni valóan rossz, rímekben beszélő gyerek volt. Mindenből viccet és verset csinált.

Kamaszkora sem volt zökkenőmentes: tizenhat évesen öngyilkos akart lenni, mert a szülők határozottan ellenezték, hogy feleségül vegye a Kék Hordóban megismert harmincéves elvált asszonyt, aki iránt elsöprő érzelmeket táplált. A nő egyébként bájait árulta a fenti helyen, de ezt S. Nagyot szerelmi hevében nem akadályozta volna meg a házasságkötésben.

Apja gyakran szorongott, hogy a tanári fizetéséből nem képes tisztességesen eltartani a feleségét és öt gyermekét, s így S. Nagy Istvánnak 1950-ben, a polgári iskola elvégzése után, vagyis tizenhat évesen munkába kellett állnia. Gépkezelő lett.

A hadseregben dobolt, majd dalszövegeket írt.

Németh Lehel előadásában a Merre jártál tegnap este? című dala 1957-ben egy csapásra országos hírnevet hozott neki.

S. Nagy István hat évtizedes pályafutása során a legtermékenyebb magyar slágergyáros volt, mintegy hétezer dalhoz szedett remekbe szabott sorokat, írt országosan dúdolt szövegeket.

Ezek közül a legnagyobb sikert Máté Péter 1984-ben megjelent lemezén a címadó Elmegyek című dalának a szövege hozta meg számára. (A szerzemény világsláger lett Sylvie Vartan francia énekesnő előadásában.) Máté Péternek további népszerű, ma is élő legendás dalszövegeket komponált, köztük az Azért vannak a jóbarátok, az Egy darabot a szívemből, az Egyszer véget ér, a Hull az elsárgult levél, a Most élsz, a Zene nélkül mit érek én vagy az Ott állsz az út végén című slágert is.

1963-tól hosszú időn át Payer András volt a szerzőtársa, Szörényi Leventével írta a Rohan az időt, amelyet Koncz Zsuzsa adott elő, Zoránnak a Fehér sziklákat írta, amely az 1968-as Táncdalfesztivál egyik máig hangzatos dala lett.

Az 1969-es Táncdalfesztiválon Késmárky Marika az ő dalszövegével futott be az első helyen (Egy fiú a házból), 1971-ben pedig Zalatnay Sarolta a Fák, virágok, fény című slágerrel.

Számtalan fiatal tehetséget fedezett fel, és indított el a pályán. Talán ma már kevesen emlékeznek, hogy Koncz Zsuzsa első (el)ismert dala, amit Gergely Ágnessel együtt énekelt, a Gézengúz című is S. Nagy-szöveg volt, amit Ullmann Ottó szerzeményére írt. A pályán elindított előadók között szerepelt Szécsi Pál és Ihász Gábor is, s további – időnként talán meglepő – előadókat, zenekarokat is megajándékozott szenzációs, ma is élő szövegekkel. Közöttük szerepelt az Apostol, az Edda Művek, az Expressz Együttes, a Generál, a Dinamit, a Hungária, a Karthago, a Metro,  a Neoton, az Omega és a Piramis valamint az Illés is egy-egy dalszövegével.

S. Nagy István nem csupán dalszövegíróként remekelt, de szerzett szövegeket színdarabokhoz, sorai felcsendültek a Kár a benzinért (1964), a Csinibaba (1997) és a Made in Hungaria (2009) című filmekben.

Feleségével, a nálánál húsz évvel fiatalabb Csongrádi Kata színművésszel hosszú, 37 éven keresztül átívelő boldog házasságban élt, miközben 81 éves koráig folyamatosan ontotta magából a dallamokra komponált szövegkölteményeket.

A szakma számos jeles képviselője a szerző 80. születésnapján – Csongrádi Kata szervezésének köszönhetően –  egy nagyszabású jubileumi gálaesttel ünnepelte S. Nagy István szerzői tevékenységének a 60. évfordulóját a Fővárosi Operettszínházban.

Az Artisjus öt évvel ezelőtti kimutatása alapján  S. Nagy István szövegei csupán a 2013-as naptári évben megközelítően tizenhatezer alkalommal csendültek fel a különböző médiumokban.

Díjai, kitüntetései:

• EMeRTon-díj, 1993
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, 1996
• Huszka Jenő Életműdíj, 1999
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2009
• Artisjus Életműdíj, 2011
• Börze Award-díj – megosztva feleségével, Csongrádi Katával, 2014
• Köröstarcsa díszpolgára, 2014

(Forrás: blikk.hu, zaol.hu, wikipedia.hu. zeneszoveg.hu. youtube.com)

(Az életrajz alatt szereplő hivatkozás a youtube.com csatorna nyilvános, 2015 március 04. óta megtekinthető publikus megosztása.)

Palya Bea

(Fotó forrása: wikipedia.hu)

A néprajzkutató előadóművész-énekes, dalszerző és író 1976. november 11-én született Makón. Gyerekkorától meghatározó élménye volt a magyar népzene és a néptánc. Nyolcéves volt, amikor Bagon elkelzdett táncolni és énekelni. Bagra a Palya család Beáta születése után néhány évvel költözött.

Palya Bea igen fiatalon belevetette magát a népzenei gyűjtő-kutató munkába: “Nénik jöttek az életembe. Recsegős-ropogós kazettákról üzentek nekem, hogy énekeljek. Nem láttam őket soha, csak a hangjukat hallottam, a lényük mégis betöltötte a kis szobát. Úgy éreztem, ott vannak velem, és átnyúlva téren és időn, belém éneklik azt, amit az életről tudnak. Tőlük tanultam zenélni.”

Magyar, cigány és bolgár népzenén nevelkedett, később más, leginkább a szefárd és indiai népek zenéiről is tanult.

Gimnáziumi tanulmányait viszont már a fővárosi Apáczai Csere János Gimnáziumban végezte, s 2002-ben szerzett oklevelet az Eötvös Lorand Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakán, ahová 1994-ben nyert felvételt.

1992-től a Zurgó együttes, 1996-tól a Laokoón csoport énekese volt. 1997-től 2002-ig Szőke Szabolcs Hólyagcirkusz Társulatának a tagja, időközben pedig 2000-ben Monori Andrással megalapította a világzenei Folkestra együttest.

Első zenekarát, a Zurgót 16 évesen alapította, azóta elsősorban saját formációkkal zenél. Elsősorban a saját szerzeményű dalait énekli, amelyeknek a száma megközelítőleg százra tehető.

Az ELTE elvégzése után a Francia Intézet ösztöndíjasaként másfél évet élt Párizsban, ahol a klasszikus arab zene tanulmányozása mellett számos alkalommal fellépett helyi klubokban.

Belgiumban a ‘Karaván’ zenei projekt keretein belül a balkáni népzenét játszó Daraduna együttesben énekelt, majd visszatért a híres Bruges-i Világzenei Fesztivál előadójaként.

Közreműködött az athéni kulturális Olimpia nyitófesztiválján, 2008-ban megjárta Hollandiát akkori zenekarával, a Palya Bea Quintettel,  2009-ben pedig a New York-i Carnegie Hall-ban és a washingtoni Kennedy Centerben Dés Andrással és Szokolay Balázzsal adott koncerteket.

2010 és 2014 között Palya-udvar néven saját udvart és fesztiválhelyszínt működtetett a kapolcsi Művészetek Völgyében

2012 októberében életet adott Lili nevű kislányának, az anyaság pedig egy új életszakasz kezdetét jelentette számára, amiből új dalok születtek. Legújabb, Tovább Nő című lemezén dolgozik jelenleg.

 

Forrás: http://www.palyabea.hu, starity.hu, wikipedia.hu

 

 

Novák Péter

Fotó forrása: Facebook, Népszava

Novák Péter, a kultúrmisszionárius: énekes, szövegíró, zeneszerző, rendező, forgatókönyvíró, koreográfus, néptáncművész, színész, műsorvezető.

Budapesten született 1970. július 18-án. Édesanyja Foltin Jolán Kossuth-díjas koreográfus, édesapja Novák “Tata” Ferenc érdemes művész, rendező, etnográfus, koreográfus, akit a magyar állam a Nemzet Művésze címmel valamint Kossuth-díjjal és Erkel Ferenc-díjjal is kitüntetett a munkásságáért.

Novák Péter 1983-ban, azaz 13 éves korában lépett fel először nagyközönség előtt az István, a király című rockoperában a városligeti Királydombon.

 Saját bevallása szerint a 80-as évek elején, közepén a Józsefváros és a szomszédos Erzsébetváros diákjaként a kultúrházakban/művelődési házakban tanult meg a színpadon létezni.

Véleménye szerint a közösségi élmények meghatározó színhelyei voltak ezek, és reméli, hogy ma is fontos szerepet játszanak a szocializációban a művelődési házak.

Novák Péter szívesen támogat kulturális és civil kezdeményezéseket.

1984-1988 között a Cég együttes tagja volt.

1990-1991 között az Aranyláz együttesben játszott.

1993-tól a Holló Színház tagja.

1994-ben megalapította a Kimnowak nevű zenekarát.

Az együttesnek ő a frontembere és a szövegírója.

Számos színházi munkában vett részt, többek között a Budapesti Operettszínházban és a Budapesti Kamaraszínházban.

Keresztes Ildikó énekes 1999-ben megjelent “Nem tudod elvenni a kedvem…” című lemezanyagának a dalszövegeit ő alkotta, valamint Oláh Ibolya “Egy sima, egy fordított” című aranylemezén is ő jegyzi a dalok túlnyomó többségét.

Szintén szövegíróként jegyzik Rúzsa Magdi Ördögi angyal (2006) című lemezén, valamint a 2008-as Iránytű Magdi-lemezen a Tűz című dal zeneszerzője és szövegírója.

2007-től a Beugró című színházi tévéműsor vezetője. 2007. augusztustól a Kultúrpart kulturális portál kreatív igazgatója.

Magánéletét nem szívesen tárja a nyilvánosság elé, azonban tudható, hogy a fővárosból elköltözött, 2009-ben megnősült, kétgyermekes családapa.

Forgatókönyvírója és rendezője egy 2012-es magyar dokumentumfilmnek, ami a fenntartható szellemi fejlődésről szól, színészként szerepel a Hegyen-völgyön lakodalom magyar táncfilmben (2012), vezetője a Fölszállott a páva című műsornak és rendezője az István, a király című Szörényi-Bródy rockopera 2015-ös királydombi változatának.

A Kimnowak zenekarral megjelent lemezei:

• • • Tűz van, babám (1994)
    • Fekete zaj (1995)
    • Ég és Föld (1997)
    • Utcazene (1997)
    • Lepkegyűjtő (1999)
    • Tartós slágerek! (2001) (válogatás album)
    • A HÁZ (2003)

    • Gyémánt (maxi) (1996)
    • Égésföld (színházi kísérőzene) (1997)
    • Ringasd el magad / Ide doki kell (maxi) (1997)
    • Hellósziaszevasz (maxi) (1997)
    • Nem lakik itt senki (maxi) (1999)
    • Ne félj (maxi) (2000)

     

     

  • A zenekar díjai:
    • 1995 díj: év hazai felfedezettje (Tűz van babám)
    • 1996 díj: év hangfelvétele (Fekete zaj)

     

    Televíziós szereplései:

  • Reggeli (RTL Klub)
  • BÁR (Viasat, reality show)- műsorvezető
  • Sziget TV
  • Megasztár 2
  • Megatánc
  • Strucc
  • Beugró (műsorvezető)
  • A cég hangja (Viasat3) – zsűri tag
  • A Társulat (M1)
  • Fölszállott a páva 2012 (Duna)
  • Fölszállott a páva 2014

   

  • Színházi, filmes tevékenységei:
  • István, a király – Királydombon rendező (magyar színházi felvétel, 100 perc, 2015
  • Fölszállott a páva műsorvezető (magyar szórakoztató műsor, 2014)
  • Hegyen-völgyön lakodalom színész (magyar táncfilm, 120 perc, 2012)
  • Fenntartható szellemi fejlődés forgatókönyvíró, rendező (magyar dokumentumfilm, 77 perc, 2012)
  • Dózsa – Tánckrónika Dózsa György tetteiről szereplő (magyar táncfilm, 97 perc, 2010)
    Beugró közreműködő (magyar szórakoztató műsor, 50 perc, 2007)
    Montecarlo! zeneszerző (magyar vígjáték, 83 perc, 2004)
    Szörényi Levente – Bródy János: István, a király színész (magyar zenés film, 109 perc, 2003
  • Kistestvér zeneszerző, színész (magyar játékfilm, 76 perc, 2003)
    Az emberi kaland Michael Yorkkal zene (magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 50 perc, 2001)
    A Morel fiú zeneszerző, színész (magyar kisjátékfilm, 32 perc, 1999)
    1848 színész (magyar színházi felvétel, 66 perc, 199

(Forrás: http://www.kozepsuli.hu/kollektiv-tudat.., Nők Lapja, nlcafe.hu, port.hu, wikipedia.hu, starity, hu, borsonline.hu, zeneszöveg.hu)

Menyhárt Jenő

“…szerintem az egész művészet, a rockzene, a kultúra lényegében egy dialógus. Az ember hall dolgokat, érik hatások. Nálam is volt sok olyan előd, aki nagyon fontos dolgokat adott, akitől sokat tanultam. Ugyanígy, mikor mi elkezdtük csinálni, akkor mi is próbáltunk ehhez valamit hozzátenni, az nagyon jó, hogy ez más emberekhez elér, és reagálnak. Nem is az az érdekes, hogy én azt gondolom, ez vagy az a szám jól van-e feldolgozva, hanem hogy az egész valahogy folytatódott ebben a dialógusban.“

(Forrás: KULTer.hu/Steszkó Zsanett interjú, 2017.01.05.)

Menyhárt Jenő, az Európa Kiadó zenekar frontembere, zeneszerzője, dalszövegírója, gitárosa 1959. április 15-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a fővárosban végezte. Édesanyja gépíró volt, apja villamosmérnök. Menyhárt alapító tagja az URH-nak, ahol együtt alkotott – többek között – Müller Péter Sziámival, a Trabantban pedig Víg Mihállyal. Rendszeresen vendégszerepelt a Balaton együttesben is.

Az Európa Kiadó “underground” együttes 1981-ben alakult elsősorban az akkor feloszlott URH tagjaiból, s rövidesen a korabeli hazai alternatív rock meghatározó formációja lett. Akkor tiszavirágéletűnek tűnt a felállás, hiszen már 1983-ban feloszlott a zenekar, azonban két év szünet után újra összeálltak a tagok, és a ’90-es évek közepéig, amikor is Menyhárt Jenő New Yorkba távozott – nagyrészt állandó tagokkal léptek fel. Fergeteges koncertet adtak 1994-ben a Katona József Színházban, ahol Cseh Tamás is rendszeresen fellépett.

Az együttes neve Müller Péter „Sziámi” fejéből pattant ki, akinek az egyik “performance”-terve az volt, hogy az URH-tagok elmennek az Európa Könyvkiadó székházához, és az épület feliratában szereplő “könyv” szót a készülő fotókon valamilyen tárggyal kitakarják, hogy csak az „Európa kiadó” szavak legyenek láthatóak. Az ötletet soha nem valósították meg, de amikor Müller elhagyta a zenekart, Menyhárt Jenő, az URH énekes-gitárosa, mint új frontember, ebből az ötletből vette a maradék tagokból álló új zenekar, az Európa Kiadó nevét.

2004-ben, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmából az Európa Kiadó koncertet adott az A38 Hajón. Turnéztak vidéken is, de 2006-ig leginkább a fővárosban léptek fel – inkább rendszertelenül, mint rendszeresen.

Az együttes többször a megszűnés határára ért, mert a tagok a zenélés mellett más tevékenységeket is akartak folytatni. Menyhárt Jenő viszont klasszikus rock-karrierre gondolt lemezekkel, és emiatt konfliktusba került a punk gyökerekre támaszkodó szabadabb örömzenélést szerető tagokkal. A Szavazz rám című nagyszerű anyag elkészítése közben Dénes Józsefet beszippantotta a Hit Gyülekezete, és emiatt kiszállt a zenekarból. Hosszabb időre megszakította működésüket Menyhárt kivándorlása az USA-ba, ahol – többek között zenei stúdiókban valamint a Greenpeace-nek dolgozott.

Igen hosszú idő után, 2013 júniusában jelentkeztek egy új albummal, aminek a címe: Annak is kell.

 Az új lemez bemutató koncertje a Millenárisban volt június 21-én. Az új anyagot új felállásban vette fel és mutatta be a zenekar. A zenekar egyik alapítója, Kiss László basszusgitáros Ausztráliában él, ezért ezen a 2013-as koncerten nem tudott részt venni.

Az utóbbi években az Európa Kiadó számos helyen fellépett, többek között a Gödör Klubban, a Dürer Kertben, a Budapest Parkban, és – amíg létezett – a Zöld Pardonban, de megtisztelték a Soproni Volt Fesztivált, Orfűt vagy éppen a Nógrád megyei Balassagyarmati Művelődési Házat is.

2018-ban egy új albummal jelentkezett a zenekar, már teljesen új tagokkal. A Nincs kontroll egy 4 számból álló EP album, mellyel koncertturnéra indul a zenekar. Fő állomása a Gödör Klub volt, ahol kétnapos koncertet adtak. Az új albumot teljes egészében eljátszották és nagyon sok régi dalt halhattak újra a rajongók.

Menyhárt Jenő közel száz ismert magyar dalszöveg írója, előadója, hangszerelője, zeneszerzője, vagyis az egyik legsokoldalúbb hazai zenész.

A 168 óra című hetilap digitális formátum kulturális rovatában 2017. január 23-án így vallott Göbölyös N. Lászlónak a zenekar létéről:  “..mindig is periodikusan működtünk, mert nem csak a zenekar köré építettük az életünket. Amikor viszont az Európa Kiadót csináltuk, akkor arra koncentráltunk. Úgy gondolom, ezek jó döntések voltak mind az életünk, mind az alkotás szempontjából. Így időt hagytunk a feltöltődésre, a változásra, az újragondolásra. Ami a nosztalgiát illeti: már nekem is távoliak a nyolcvanas évek és a kilencvenes évek eleje, de ettől még fontos ez az időszak nekem. Leginkább a munkánkkal összefüggésben, hiszen nekünk ez elsődleges alkotói korszak. Ugyanakkor tudni kell túllépni is. Lehet úgy is működni, hogy bemutatunk egy sokaknak tetsző trükköt, és utána azt ismételgetjük. De engem ez nem vonz, inkább az új formákat, az új megfogalmazásokat keresem. A régi számokat is a jelenből próbáljuk megtölteni újra és újra önmagunkkal, ahelyett hogy wurlitzerszerűen játszanánk őket. Így lehet ébren tartani az izgalom és a kíváncsiság érzését, ami miatt elkezdtünk zenélni. Élő viszonyt akarok építeni a régi dalokkal, nem pedig dagonyázni bennük.”

A zenekar legutóbbi tagjai:

• Darvas Benedek – billentyű, percussion, hegedű, trombita
• Winterverber Csaba- basszusgitár
• Gyenge Lajos – dob
• Kirschner Péter – gitár
• Másik János – billentyű
• Menyhárt Jenő – ének, gitár, zeneigazgató

Korábbi tagok:

• Dénes József “Dönci” – gitár
• Dióssy D. Ákos – billentyűk
• Gasner János – gitár
• Gerő András – billentyűk
• Joe Dissou – ének
• Kamondy Ágnes – billentyűk
• Kiss László – basszusgitár
• Magyar Péter – dob
• Salamon András – dob
• Tóth Zoltán “Spenót” – gitár
• Varga Orsolya – billentyűk
• Fülöp Bence – basszusgitár

Diszkográfia:

• Love ’82 (1982)
• Búcsúkoncert (1983)
• Jó lesz (1984)
• Másik János + Menyhárt Jenő: Városbújócska (magyar játékfilm zenéje, rendező: Sós Mária, 1985)
• Popzene (1987)
• Szavazz rám (1989)
• Koncert a Zichy kastélyban (1990)
• Itt kísértünk – Love ’92 (1993)
• És mindig csak képeket (1994)
• Így vonulunk be (2005)
• Annak is (2013)
• …valahol lenni… (2016)
• Nincs kontroll (2018)

(Forrás: kulter.hu, 168ora.hu, zeneszoveg.hu, wikipedia.org, youtube.com)